A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Veres László: Majorsági birtokok a diósgyőri koronauradalomban a jobbágyfelszabadítás időszakában

támasztja azt, hogy a korábbi összeírások adatait nem lehet kritika nélkül elfogadni. Az 1848. évi összeírás az uradalmi épületekhez tartozó és az uradalmi épületekkel együtt bérbe adott földterületeket is majorságinak tünteti fel, pedig ezek kikerültek az uradalmi magánhasználatból. Ezeknek a földterületeknek az együttes nagysága nem volt jelentéktelen. Miskolcon a mészárszék haszonbéréhez 24 hold szántó és 38 hold rét kapcsolódott. Diósgyőrben a mészárszékhez, a kocsmához, a pálinkaházhoz, valamint a városi bírónak és jegyzőnek adott szántók területe 44,75 hold, míg a rétek területe 428,6 hold volt. Keresztes mezővárosban a mészárszékhez 60,75 hold szántó és 134,75 hold rét, a kocsmához 29,5 hold szántó, 7,5 hold rét, a vendégfogadóhoz 32,75 hold szántó, 1,75 hold rét, a vámhoz 6,75 hold szántó és 9,75 hold rét, az ún. középmalomhoz pedig 12,75 hold szántó és 20,5 hold rét csatlakozott. Mezőkeresztesen az összes majorsági föld a bérbe adott uradalmi épületekhez tartozott és ezen nem folytattak allodiális gazdálkodást. Muhi pusztán a két kocsma haszonbéréhez 48 hold szántó és 12 hold rét tartozott. Az uradalmi kezelésen kívüli, haszonbérhez csatolt földterületek nagysága elérte az összes majorsági földterület 9 százalékát. Rendkívül nagy volt azoknak a majorsági földterületeknek a nagysága, amelyeket magánszemélyeknek vagy településeknek különböző ellenszolgáltatásokért bérbe adtak. Miskolcon a 334,25 hold allodiális földből csak a rétek maradtak az uradalom kezelésében, a szántókat (97 hold) teljes egészében bizonyos Orgler Antal, Csorba Istók. Horváth György és Recskey András bérelte évi 195 Ft 31 2/2 krajcárért. A felső-győriek szintén az összes szántóföldet kibérelték, évente 105 Ft 30 krajcárt fizettek. A Kápolnán, Varbón, Parasznyán, Bábonyban és Radostyánban található majorsági földeket teljes egészében a települések lakosai béreltek. A kápolnaiak 45 Ft 15 krajcárt, a radostyániak 50 Ft 16 krajcárt, a parasznyaiak 48 Ft 30 krajcárt, a varbóiak 275 Ft-ot, a bábonyiak pedig 84 Ft-ot fizettek évente bérleti díj fejében. Kisgyőrben viszonylag kis területet, 36 hold szántót és 14 hold rétet bérelt a község lakossága, a hámori lakosok az irtásokért 39 Ft 19 krajcárt, a rétekért pedig 94 Ft 30 krajcárt. A hatalmas kiterjedésű Muhi pusztát több település lakossága is bérelte. Sajópetri lakosai 350 hold szántót holdanként 4 Ft 12 krajcárért, Hejőkeresztúr lakosai 134 hold szántót holdanként 3 Ft 42 krajcárért, Ládháza lakosai 170,5 hold szántót holdanként 2 Ft-ért béreltek. A hejőkeresztúri és a ládházi lakosoknak a bérleti díj mellett munkával is kellett fizetni, gabonát kellett az uradalmi majorba szállítani. 771 hold földet használtak gyalog napszám fejében Poga és Szakáld lakosai, 550 holdat pedig Ónod és Csát lakosai a rétek művelése fejében, ezenkívül 657 holdat holdanként 3 Ft-ért kaptak még bérbe. Az uradalmi rétek jelentős részét szintén bérbe adták. Poga és Szakáld lakosai 141 hold rétet használhattak, amiért munkával fizettek, az ónodiak pedig 141 holdat. Hejőkeresztúr lakosai 138,5 hold rétet használhattak úgy, hogy holdjáért 3 Ft 42 krajcárt kellett fizetniük és „életet fuvaroznak". A ládházi lakosok 14,5 hold rét használata fejében holdanként 1 1/2 igás és 3 gyalog napszámmal fizettek. A Muhi pusztán levő legelők nagyobb részét szintén a különböző települések lakosai használták. 283 hold legelőt munka fejében Poga és Szakáld lakosai, 53 holdat pedig a hejőkeresztúri lakosok. Az 1840-es években, mivel a bérleti idők 3-tól 9 évig szóltak, az uradalom saját kezelésében összesen 4443,15 hold föld maradt az alábbi megoszlás szerint: