A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Krupa András: Magyar—szlovák kölcsönhatások békési hiedelemmondákban

Békéscsabára. A csabai néphit szerint elrejtett és tisztuló pénz megszerzésével gazdagodott meg. Lebontott házuk kemencehelyén tisztult a pénz éjszakánként. Lebontották a kemencehelyet, s megtalálták a fazekakba rejtett elvarázsolt pénzt. Az öreg Veres rongyos ruhába öltözött, a pénzt avítt tarisznyába tette, gyalog ment el Aradra, s ott azonnal megvásárolt 100 holdat a telekgerendási zsíros földből. A rongyos ruha, a tarisznyába tett pénz motívuma megtalálható a megyében a változatokban gazdag magyar nyelvű Bagi-történetekben. A török elmenetele után fellángolt a kincskeresési láz. 1756-ban a gyulai úriszék már ítéletet hozott a föld alatti kincseket kereső Varga András felett. A csökmői sárkányhúzás hírhedett alakja, Csuba Ferenc 1787-ben a vésztőmágori határban keresett elrejtett aranypénzt. Ezek és a hasonlóan megtörtént esetek csak növelték a nép fantáziáját. Az itt-ott fellelhető templomromok a kincsmondák egy másik ágát fejlesztették ki: a Tótkomlós határában levő templomromhoz alkalmazva az ottani szlovákok átvették az Orosháza környékén számtalan magyar variánsban elterjedt kutas kincsmondák motívumait. A csanádalberti szlovákok a makói magyar tanyákon ismert mondát vették át, mely a török időben elsüllyedt harangról szól. Ezt a változatot egy nagykopáncsi magyar változat a harangokból ágyút öntő Gábor Áronnal kapcsolja össze. A szlovák változatok közül legkidolgozottabb a tótkomlósi Kostol'isko (Templomhely) monda. Több variánsa ismeretes. A tótkomlósiak szerint a templomhely körül egykor falu állott, melyet a törökök romboltak le. Itt tisztult az elrejtett pénz, melyet elátkozott ládába zárva süllyesztettek le a kútba. A ládát azonban nem lehet kihúzni. Az általunk gyűjtött változat szerint azért nem, mert a segítségül hívott varázslónál nagyobb hatalmú varázsló átkozta el. Két korábban közzétett variáns szerint pedig a láda akkor esik vissza, amikor arra szalad egy fekete, ill. egy kis kutya. E változatok erősen magukon viselik a legismertebb, a pusztaföldvári harangos kútról szóló magyar kútmonda, valamint a többi Orosháza környéki magyar nyelvű kútmonda hatását. Közzétevőjük Gunda Béla és Beck Zoltán!"

3 Az egyik Orosháza környéki monda Darvas József Harangos kút című regényéhez adta az alapötletet. A szlovákok körében is elterjedt a legendás magyar betyárvezér, Rózsa Sándor alagút járói szóló monda. Gunda Béla által közölt változat szerint Kondorosról a kamuti csárdáig húzódott el ez a híres alagút,

44 a csabai szlovák nyelvű variáns szerint a békéscsabai határbeli Fiala-csárdáig, melyben lovastul együtt közlekedhetett. Az újkígyósi magyar változat szerint ugyancsak lóháton mehetett a kondorosi csárdától az újkígyósi Imris csárdáig épült alagútban. A magyar—szlovák parasztság közös politikai vezéréről és mártírjáról Achim L. Andrásról elsősorban szlovák nyelven gyűjtöttünk hiedelemmondát, anekdotikus történetet, 1974-ben Újkígyóson találkoztunk magyar nyelvű történetváltozattal is.

45 Manga János és Márkus Mihály hangsúlyozza, hogy a hazai szlovákok hiedelmi és közösségi életének a hagyományai a legzártabbak, a legérintétlenebbek, ezeket érte legkevésbé a magyar hatás.

46 Összehasonlító adataink azt sejtetik, hogy a néphit egyes rétegei (boszorkányhit, rontás stb.) — negyedévezredes távlatban figyelve őket — valóban a legnehezebben változtatható elemeknek hatnak, de éppúgy ki vannak téve a népek közti kölcsönhatásoknak, s éppolyan érzékenyek is a hatásokra, mint a népi kultúra többi, más ága. Elsősorban a történetiségbe beágyazott hiedelemmondák magyar és szlovák interetnikus