A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

Kamody Miklós: II. Rákóczi Ferenc postaszervezete

II. Rákóczi Ferenc postaszervezete Tisztelettel hajtott fejet az ország a 300 éve született Rákóczi Ferenc emléke előtt. Az általa vezetett szabadságharc méltatása, értékelése történetírók feladatát képezi. Rövid tanulmányomban hírhálózatának szervezettségéről és működéséről kívánok megemlékezni. Nem célom bemutatni elődeinek; I. Rákóczi György, Bethlen Gábor, Thököly Imre 17. századbeli postahálózatának működését, bár kétségtelen, hogy annak példája hatással volt Rákóczira. II. Rákóczi Ferenc postahálózata belső szervezettségét, kiterjedését tekintve felülmúlta az addigi magyarországi postákat. Kár, hogy e postaszervezet virágzása és működése a hadiszerencse forgandóságától függött. Míg a szabadságharc diadalmasan haladt, a posta is szépen virágzott (1703—1706). Amikor a nemzet hosszú küzdelemben kifáradt és pénzügyi nehézségek is jelentkeztek, a hadiszerencse is forgandóvá vált (1707—1708), a postánál is zavarok keletkeztek, s midőn a nemesség elpártolása, az árulás, végül a pestis gyors terjedése megadta a kegyelemdöfést a szabadságharcnak, ezzel együtt hanyatlott alá történelmünk igazán magyar jellegű postaszervezete is (1709—1711). II. Rákóczi Ferenc katonai, közigazgatási és diplomáciai célkitűzéseinek végrehajtása megkívánta, hogy kellő hírközlési hálózat álljon rendelkezésre, amit postai összeköttetések létesítésével valósított meg. Postahálózata szervezettségében és működésében messze meghaladta az erdélyi fejedelmek további közteherként szervezett futárhálózatát, vagy Paár gróf „generális postamester" által igazgatott postahálózat működését. A szervezet különösképpen a felsőmagyarországi postákat ölelte fel, ahol a királyi posta berendezései szolgáltak keretül. A felállított postákat működésük lehetővé tétele céljából a szükséges előjogokban és védelemben részesítette. Rákóczi postaszervezete hadi- és közigazgatási érdekeket szolgált, személyes levélszállító intézményként működött, de magáncélokra is rendelkezésre állt. A postahálózat élén 1707-ig Szepesi János főpostamester „supremus postarum magister", Borsod megyei földbirtokos nemes állt, mint a szervezet igazgatója. (A miskolci avasi református templomban található sírköve büszkén utal e funkciójára.) A posta főfelügyeletét a Gazdasági Tanács (Oeconomicum consilium) látta el. Az első postára vonatkozó „pátens parancsolatot" a fejedelem 1703. november 12-én a tokaji táborából bocsátotta ki, amely szerint: „... minden nemes vármegyékben egyéb királyi és mezővárosokban bizonyos számú posta lovak azok mellé rendelt szolgákkal együtt állíttatván, amely felé a nemes ország címeres postája táborunkból, parancsolatunkból levelünkkel expendiáltatik, egy helyből más helybe azon posta lovakon kívántató szolgálattyát késedelem nélkül folytassa... ezért akármelly városok és falvak fen megnevezett tisztei és egyéb lakosok ezen intenciónkat és kegyelmes diszpositionkat, parancsollyuk serio és igen keményen, hogy minden város öt, faluk penigh értékekhez képest ki három, ki két azon szolgálatra alkalmatos jó erős lovakat mellette kívántató szolgákkal parancsolatuk vétele után tizenötödnapra előállítani semmi képpen el ne mulassák... senki is penigh azon címeres nemesország postáit élete vesz-