A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István—Veres László: A miskolci görög kereskedőtársulat gazdasági tevékenysége a 19. század elején

kis Bottól és két Szobától Esztendőnként megyén az Ispotálynak 126 forint, 45 xr."

37 Az ispotály gazdasági tevékenységének alapját a különböző magánszemélyektől származó tőkeadományok biztosították. 1804—1812 között 8 legátumból 8879 váltóforint gyűlt össze.

38 Az ispotály pénzügyi elszámolásai 1807— 1819 között a következőképpen alakultak:

39 TÍ'tt Kiadások Bevételek Hí V Rft kr Rft kr 1807/09 3 589,05 3 724,57 1810/11 1 728,27 1 704,27 1812/13 3 445,41 3 434,30 1814/15 1 043,43 1 043,43 1816/17 2 220,46 1 582,42 1818/19 1 768.24 1 699,15 13 796,06 13 189,34 Az ispotálynak adományozott tőkét rendszeresen hitelre kölcsönadták. A hitelügyletek lebonyolításánál hasonló elv érvényesült, mint a templomnál. Az adósok az eredeti kölcsönösszeg 6%-át térítették meg évente kamat formájában, emellett rendszeresen törlesztették az eredeti kölcsön összegét. Tehát az ispotály évi bevétele az ingatlanok árendájából, a kölcsöntőkék részleges visszafizetéséből és azok kamatjából származott. A kiadások közül a ..Szegények Kosztért, és Ruházatokért", valamint temetésükért kifizetett tételek voltak jelentősebbek. Az ispotály épületének fenntartására, alkalmazottainak ellátására átlagosan a bevételek l/3-át fordították. A miskolci görög templom, iskola és ispotály pénzügyi nyilvántartásainak, elszámolási rendszerének megreformálása során elkészült számadásokból és az ezzel kapcsolatos dokumentációból a miskolci görög kompánia 19. század eleji gazdasági tevékenységére következtettünk. Az átszervezett Consistórium — tagjai elsősorban kereskedelmi tevékenységük révén ismertté vált kompániatagok — a görög kompánia gazdasági tevékenységében meghonosodott, alkalmazott módszerekkel irányították az egyházi intézmények gazdasági életét. A templom, iskola és ispotály önálló gazdasági életet élt, annak ellenére, hogy ilyen jellegű tevékenységükben néhány jellegtelen, lényegtelen átfedés is tapasztalható. A legjelentősebb gazdasági szervezet a templomé volt, melynek funkcionálását három forrás tette lehetővé. Az iskolának és az ispotálynak nem volt saját gazdasági tevékenysége, létüket a különböző legátumok biztosították. Mindhárom intézménynél tapasztalható egyező vonás, hogy az adományozások során birtokukba került tőkék forgatásával tettek szert jelentős bevételre, melyek az iskola és az ispotály esetében szinte a teljes gazdasági tevékenység meghatározói. A templom gazdasági tevékenysége szerteágazóbb. A bevétel túlnyomó többsége itt is a legátumokból származott, de fontos volt a föld, szőlő és házingatlanokból származó jövedelem, valamint a különböző szertartásokért kapott pénzösszeg. Az egyházi intézmények irányítását minden esetben a kompániatagok végezték, s ebben a kompánia, a görög kereskedők gazdasági érde-