A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István—Veres László: A miskolci görög kereskedőtársulat gazdasági tevékenysége a 19. század elején
kei, céljai játszottak döntő szerepet. A hitelre kiadott Capitálisok felhasználásából származó jövedelemnek csupán jelentéktelen része jutott az egyházi intézményeknek. A különböző összeírásokból és nyilvántartásokból arra következtethetünk, hogy a hitelben levő tőke forgatásával, gyarapításával mintegy 20 n /o-os évi jövedelemre tettek szert az egyes kereskedők. 40 Dobrossy István—Veres László JEGYZETEK 1. Vö. Hodinka Antal: A tokaji görög kereskedőtársulat kiváltságának az ügye (1725—1772). Értekezés a Történeti Tudományok Köréből, XXIII. 1912. 96—97. 2. Vö. Eckhart Ferenc: Kereskedelmünk közvetítői a XVII. században. Századok XLVIII. 1918. 375. 3. A miskolci görögök pénzügyi tevékenységéről, tőkeviszonyairól feldolgozás a vonatkozó anyag eddigi hozzáférhetetlensége miatt nem készült. Helytörténeti irodalmunk következtetések levonására vagyonleltárak, vagy üzleti számadások felhasználásával egy-egy konkrét esetben vállalkozott. Ld. Komáromy József: A Pataky—Gerga társszerződés 1778-ból. HOM. Évk. VIII. Miskolc, 1968. 285—340., Dobrossy István: A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc 18. századi üzlethálózatában. HOM. Köz. 14. 1975. 21—32.; ld. még: „A Királyi Helytartó Magyar Tanátsnak 1822* Esztendőben Szent György Hava 23kán tartatott Ülésében" hozott, a vármegyének küldött határozat. Miskolci Ortodox Gyűjtemény (a továbiakban MOGY.) 1822. évi vegyes iratok. 4. ,,A' Miskoltzi nem egyesült Hitten levő Templom Számára meg Vássarlott Szellőnek ki fizetésen minemű Capitálisok fordítottak."' MOGY. 1812—13. évi gazdasági iratok. 5. Meglepő ez az indoklás, mert a megyében a pénzfelhalmozás helyett az eredeti tőkefelhalmozás során inkább a szőlőbirtokok halmozásával találkozunk. Vö. Gyímesi Sándor: Az eredeti tőkefelhalmozás néhány problémája Miskolc történetében. Borsodi Szemle, VII. 1963. 70—73.; ld. még: „A Miskoltzi nem egyesült O Hiten levő Macedo Valachusok Temploma, Oskolája és Ispitállya Tőke Pénzének J. Jövedelmeinek Rendben szedéséiül költ Hivatalos Tudósítása a ki küldött Deputatiónak." MOGY. 1815. évi gazdasági iratok. 6. ,,A Miskoltzi nem egyesült O Hiten levő Ma'cedo Valachusok Temploma . . . Tudósítása a ki küldött Deputatiónak." MOGY. 1815. évi gazdasági iratok.; A „Macedóniai Valachusok Előljárósságá"-hoz küldött vármegyei Rendelet „1815.. B. Aszszony Hava 28* án Miskóltzon Tartatott Kissebb Gyüllésbül." MOGY. 1815. évi vegyes iratok. 7. Kapczy János miskolci ügyvéd és földbirtokos, több .megye táblabírája. 1831-ig Palóczy László helyettese. Vö. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata, IV. Miskolcz. 1911. 450. 8. „1815. Bőt Elő Hava 16kán Tns Borsod Vgyének Miskólczon tart. Közgyűlése Jegyző Könyvének Kihúzása." MOGY. 1815. évi vegyes iratok. 9. „Miskoltzi nem egyesült O Hiten levő Macedo Valachus Lakosok Fundationális Pénzeinek és Jövedelmeik tekintetiben költ alázatos Tudósítása a' ki küldött Deputatiónak." MOGY. 1817. évi gazdasági iratok. 10. Az aláírások és a pecsétek bizonyítják, hogy az egyházi intézmények irányítását a görög kereskedő kompánia tagjai végezték. A pecsét 1687. évre utaló felirata félreértésre adhat okot. A szám ugyanis nem a miskolci, hanem az országos kompánia megalakulására utal. Miskolcon a görögök 1710—1720. között alapították meg kereskedelmi szervezetüket. Vö. Marjalaki Kiss Lajos: Görög kolónia Miskolcon a 18. században. Borsodi Szemle. IV. 1960. 548—550., Komáromy József: Adatok Miskolc XVII—XVIII. századi kereskedelmi viszonyaihoz. HOM. Évk. VIII. 1968. 363—390. 11. „A Miskoltzi nem egyesült O Hiten lévő Macedo Valachusok Temploma... Tudósítása a ki küldött Deputatiónak." MOGY. 1815. gazdasági iratok.
