A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Vajna György: Az Esztramoshegy barlangjai

11. kép. Esztramosi fürtös cseppkövek a tatai barlangi múzeum egyik tárlójában szüntetését. Zubor közlése szerint, a 40 méteres mélység alatt még tovább követhető lefelé a víz alatti járat, de észlelését mélységmérő órájának elromlása miatt hitelesen igazolni nem tudta. Ezért ezt a szóbeli közlést csak becsült mélységértékként fogadhatjuk el. A merülési kísérletekkel párhuzamosan, dr. Skoflek István biológiai vizsgálatokat végzett az 1. sz. barlangi tóban. A planktonhálós vizsgálat negatív eredménnyel zárult, s hasonlóképpen végződött a begyűjtött és különböző mélységből vett vízminták mikroszkópos elemzése is. Skoflek I. megállapítása szerint, a barlangi tó karsztvize abszolút tiszta, mikro­organizmusoknak még csak a nyoma sem lelhető fel a tó vizében. Ez a biológiai értelemben „desztilláltnak" tekinthető víz, hazánk legtisztább vizeinek kategóriájába sorolható. Skoflek I. és munkatársai a barlanghoz vezető mesterséges táró gombaflóráját is kimerítő alapossággal tanul­mányozták. A táróból számos gombafajtát írt le, de nóvumot faji szem­pontból ezek a vizsgálatok sem eredményeztek. A Rákóczi 2. sz. barlang. A 7. tárószinten, a jelenlegi kőbányai szál­lítóvágat végén nyílik. Az előzőhöz hasonlóan, szintén egy tektonikus hasadék mentén, ennek tengelyvonalában alakult ki. A bejárattól számított legmélyebb pontja 40 méter, járatainak hossza 200 méter. A fő­ként vertikális tagoltságú barlangból több, 30 métert is meghaladó, 2—3 méter szelvényű kürtő hatol a mélybe, ahol mindegyik eléri a karsztvíz­szintet. Bonyolult, s meglehetősen nagy gyakorlatot követelő mászással

Next

/
Oldalképek
Tartalom