A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Veres László: Miskolci vízimalmok a XIV—XIX. században

Zsigmond és Mátyás király uralkodása idején a városfejlődéssel és a mezőgazdasági termelékenység növekedésével párhuzamosan a vízimalmok történetének új szakasza kezdődött. Megtört az egyház malommonopóliuma. Az első nemesi privilégiumokkal felruházott miskolci polgároknak vízimalmot is adományoztak. A Mátyás királytól és Beatrixtól kiváltságokat szerző Herczeg családnak a mai Kossuth téren volt vízimalma.

4 Ez a vízimalom azonban, már 1478-ban — miután a Herczeg család egyik tagja, Péter, nagyobb összegű katonai zsoldot eltulajdonított — a Kovács testvérek birtokába került, majd a város szerezte meg. 1498-ban a város, mint az avasi templom jus patrónusa az egyház épületeinek fenntartására és alkalmazottainak ellátására adományozta.

5 A Pálos rendnek a XV. század végén már csak egy vízimalma volt, mert a XIV. században Győri Mártontól megszerzett vízimalom is a Herczeg családé lett. Ez a vízimalom Herczeg Péter kegyvesztése után is a család birtokában maradt.

0 A XVI. században új vízimalmok épültek és a század végére Miskolc mai értelemben vett belterületén öt vízimalom működött.' Az avasi templom malma, amely Papmalom néven vált ismertté. A diósgyőri pálosok vízimalma, amelyet 1570-ben enyingi Török Ferenc vett bérbe. A Herczeg család kétkövű kása- és kendertörővel ellátott vízimalma, amelyet a XVI. században a Bük család szerzett meg és az 1702. évi Kötél könyv adatai szerint, a mai Hunyadi utca 3—5. házszámmal jelölt telken voit.

8 A tapolcai apátságnak Miskolcon kívül két vízimalma volt. A Hejőn működő vízimalmot, amelyet a XV. században a Herczeg család birtokolt, a XVI. század elejére az apátság visszaszerezte.

9 Az említett öt vízimalom már a XV. században is működött. 1563-ból származó adatok egy ismeretlen eredetű, a város tulajdonában levő vízimalomról tájékoztatnak. A malmot 1574-ben magánszemélynek adták bérbe.

1

" A XVI. században épült fel a mindszenti ispotályhoz tartozó vízimalom, az ún. Ispotálymalom.

11 A malmot az ellenreformáció idején a tapolcai apátság kisajátította és a XVII. században a mellette álló mészáros vágóhelyről Vágómalom néven vált ismertté.

12 A Vágómalom újabb átalakítások után, öt kővel termelt és a város egyik legnagyobb vízimalma lett.

13 A XVII. század elején, egyes források szerint 1623-ban, keletkezett az ún. Kismalom.

11 Leveles Erzsébet szerint Althán váci püspök és tapolcai apát a Vágómalom molnárával, Simon Jánossal építtette.

10 1652-ben épült fel a város kétkövű vízimalma, a Darázsmalorn.

U) A XVI. században a malombárlésről még csak egyetlen adatot Ismerünk. Ügy tűnik azonban, hogy a malombérlés a XVII. században gyakori malomhaszonvételi formává vált. 1690-ben Csuda Zsuzsanna, Szepessy Pál felesége, a Pálos rend vízimalmának és a tapolcai apátság Vágómalmának bérlője volt.

1

' A Bárczay családnak — kúriájuk a mai Széchenyi utca 12. számú telken állott — Hejőcsabán voll malombérlete.

1S 1698-ban Leopold a városnak adományozta a Papmalmot, mert a város az Egert ostromló császári katonaság ellátásában jelenfős érdemeket szerzett. Ezt a malmot, valamint a Darázsmalmot a város rendszeresen, eddig ismeretlen személyeknek bérbe adta.

1

'1 A bérleti szerződések feltételei ismeretlenek, csak azt tudjuk, hogy a Papr^alom három köve közül egy tovább is az egyháznak őrölt és a malom ,,Házát, hajazatyát, kőpadját mindig a varos építteti és tartja fenn, s a gátakat a papszeresi és Tóth utcai jobbágyok tartoznak gondozni, míg a malomkövet, a gerendákat a közvagyonból