A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A girincsi kastély

\ 3. kép. A girincsi kastély és melléképületei (helyszínrajz). most is a korábbi funkcióknak megfelelő feladatokra szolgálnak : porta, alkalmazotti lakások, konyhák, kamrák, előkészítők, foglalkoztatótermek találhatók bennük. A legdöntőbb változás az l-es jelű (keleten levő) épületnél következett be, amennyiben ezt, a közel 50 méter hosszúságú, belül oszlopsorral kettéosztott és boltozott, 4,90 méteres párkánymagasságú korábbi istállóépületet a használó intézmény éttermévé és tornatermévé alakították át 1962—63-ban. A zárt udvar hossza 62,5 méter; szélessége: 39,0 méter; alapterülete kerekítve 2500 négyzetméter. A park több hektár területű volt; most egy részét zöldséges- és gyümölcsöskertként használják. A kastélyt a jobaházi Dőry családból származó (1687—1735 között élt) Dőry András építtette. Dőry András előbb Pécsy Annával, majd Nikházy Máriával volt házas; Rákóczi Ferenc híve; 1722—1729 között Borsod megye országgyűlési követe volt. A Dőry család már a XII. századtól szerepelt; ősi címere: „Egy fennálló hadi pajzs függőlegesen kétfelé szelve, a jobb oldali rész kék, a bal oldali vörös színű; a pajzs aljáról emelkedő hármas zöld lombon egy kettős farkú oroszlán áll hátsó két lábán, első jobb lábával kivont kardot villogtatva, másik lábával ragadozásra készülve. A pajzs feletti sisak koronájából szintén oly oroszlán emelkedik fel. Foszladék jobbról arany—kék, balról ezüst-—vörös."

8 A girincsi kastély főbejárata felől levett, kőből faragott címert megőrizte a Girincsi Gyógypedagógiai intézet; s hasonlóan szép Dőry-címert láthatunk a Miskolc, Rákóczi u. 2. sz. alatti barokk műemléképület Széchenyi utcai bejárata felett is. A Dőry család a XVII. században már Zemplén és Borsod megyében