A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A girincsi kastély

is több helyen volt birtokos. így pl.: Battyánban, Bodrogkeresztúron, Garanyban stb. A Dőry család a XVII. és XVIII. században Miskolc életében is jelentős szerepet játszott. 1659-ben Dőry Ferenc — nejével: Palugyay Zsófiával — Miskolcon, az avasi templomban egy kő prédikálószéket csináltatott. A kastélyépítő Dőry Andrást pedig 1735. novemberében az avasi templom délnyugati oldalánál levő, fedlap nélküli kriptában temették el.

9

1737-ben viszont Erdőd

y Antal egri püspök azt jelenti a helytartótanácsnak, hogy Dőry Ferenc tanácsos, unokafivérei László és Antal, valamint az utóbbiak anyja, özv. Dőry Andrásné, sz. Nikházy Mária, református hitről katolikus hitre tértek át, s Girincsen templomot, parókiát óhajtanak építeni.

10 (Ezek 1739-re meg is épültek; a templomot műemlék jellegű, barokk épületként tartják nyilvántartásban.) A Dőry család súlya is tovább növekedett; már nemcsak bárói ág szerepel a XVIII. században, hanem a kastélyt építtető András, Ferenc fia, császári és királyi kamarás; belső titkos tanácsos, 1766-ban grófi címet nyer, 1771-től főpohárnok; 1758—1778 között (1778. XII. 18-án halt meg) Zemplén megye főispánja. Ö építtette a sátoraljaújhelyi vármegyeházát is. A Sennyeyekkel, Eötvösökkel, Platthyakkal, Andrássyakkal, gróf Pálffyakkal, gróf Buttlerékkel stb. kerülnek családi kapcsolatba. Mikszáth Kálmán ..Különös házasság" című regényének egyik főszereplője Dőry Katalin bárónő ténylegesen Girincsen kötött házasságot — 1792. augusztus 20-án — Buttler János gróffal, tanúként Andreas Vornyiczky és Joannes Mavar szerepel, az eskető lelkész Olajossy János volt. (A regény kalandos cselekményforrásának hatása alatt álló kastélylátogató egyébként számos olyan épületrészt, átalakított — elfalazott és feltöltött — pincerészt is talál, amelyet kapcsolatba hozhat a Dőryék furfangos ezermesterének süllyesztőket mozgató tevékenységével, holott például a szóban forgó pincerész megszüntetése, lezárása sokkal prózaibb okokkal, a századunkban elkészített földszinti fürdőszobákkal, később kialakított vizes blokkal, a nyugati szárny további bővítésével kapcsolatos.) Buttler Jánosné Dőry Katalin, 1807-ben adta a girincsi birtokot zálogba a gróf Almássy családnak, akik birtoklását a XIX. század közepén gróf Bombelles Lajos földesurasága követte." A XIX. század utolsó évtizedeiben Hammersberg Miklósné, szül. Zólyomi Wagner Valéria, Tüköry József, Nikitsch Pál József né, szül. Tüköry Mária. Tüköry Magdolna voltak a birtokosok.

12 1918. január 12-én, id. gróf Serényi László vette meg a kastélyt. 1945. június 5-én kelt adásvételi szerződéssel a Magyar Állami Vas-, Acélés Gépgyárak tulajdonába került, s üdülőként hasznosították.

13 A magyar állam tulajdonjogát 1957-ben, a műemlékké nyilvánítás tényét 1961. január 2-án jegyezték fel a telekkönyvbe.

14 Átmenetileg a KISZ is kezelte az épületet, de 1960-tól már — folyamatosan — állandóan gyógypedógiai intézeti oktatásra, foglalkoztatásra és elhelyezésre hasznosítják. Az intézmény az épületcsoport és környezete megfelelő karbantartásáról is gondoskodik. A kastély tervezőjét, kivitelezőjét nem ismerjük. Az utóbbi évtizedek szakirodalmában ugyan — elsősorban Voit Pál közlései

15 alapján — tért nyert egy olyan felfogás, amely •— elsősorban a sarkított, füles ablakok alkalmazása alapján — az Egerben és környékén 1712-től 1747-ig igen széles körben tevékenykedő Giovanni Battista Carlone — girincsi működését és szerzőségét vallja. Ezek a közlések a saroktornyos kastélyoK