A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Viga Gyula: Tűzikutyák a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében
17. Miskolc? (Hulladékgyűjtőből.) Részaránytalan formájú eszköz, melynek törzsén hornyolás található a nyárs stabilizálására. (Ltsz.: 53.484.1.) 18. Ismeretlen lelőhelyről származó, törött, hiányos darab. (Ltsz.: 64.4.33.) Az itt bemutatott példányok nagyobb része tehát részaránytalan, nyársak tartására általában horgokkal és lyukakkal ellátott. A sima, horog és lyuk nélküli példányok elsősorban a fahasábok tartására szolgáltak. A formabeli különbséget tehát funkcióbeli különbségek okozzák, ill. a funkcióbeli különbségek a formában is kifejezésre jutnak. Ezeket az eszközöket elsősorban a falusi kovácsok készítették, s részben az ő mesterségbeli tudásuknak, formakincsüknek, a rendelkezésükre álló anyagoknak, részben pedig a készíttető igényeinek köszönhető talán az. hogy a tárgyak nagyobb részének formája és kidolgozása felületes, gyakran elnagyolt. A vándorló mestereknek nagy szerepük lehetett eszközünk elterjesztésében. Formailag a Herman Ottó Múzeum tüzikutyái Észak- és NyugatMagyarország hasonló eszközeivel tartanak rokonságot. Mindenképpen tanulságos lenne azonban a szomszédos szlovák területek hasonló anyagának vizsgálata és annak felderítése, hogy az egyes településeken belül menynyire volt általános ennek az eszköznek a használata. Mindez lényeges adatokat szolgáltathatna területünk konyháihoz és tűzhelyeihez is. VIGA GYULA Jegyzetek 1. Bátky Zs.: Ütmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Budapest, 1906. 174. 2. Bátky Zs.: Tűzikutyák a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán. Néprajzi Értesítő (továbbiakban: N. É.) V. (1909) 78—89.; u. ó.: Ujabb adatok a magyar tűzikutyákhoz. N. É. XXX. (1938) 1—11. 3. Gunda B.: Tárgyi néprajzi adatok Felső-Borsodból. N. É. XXVI. (1934) 14.; lásd még: Gunda B.: A francia „chenet, landier" — magyar tűzikutya. Magyar Nyelv, XLVII. (1951) 279—281.; u. ő.: A torockói kemencék kultikus jelentőségéről. Ethnographia (továbbiakban: Ethn.) LXXIX. (1968) 421—424. 4. Ebner (Gönyey) S.: Rém tűzhelyek: Borsod, Abaúj. Zemplén, Bereg, Szatmár megyében. N. É. XXIII. (1931.) 7—10. 5. Drost, D.: Zur Gliederung und Herkunft der metallenen Feuerböcke Mitteleuropas. Ethnograpisch- Archäologische Forschungen II. Berlin. 1954. 100. 6. Drost, D. i. m. 100. 7. Márkus M.: A magyar népi világítás. N. É. XXXII. (1940) 97. 8. Hoffmann —Krayer — Bächtold —Stäubli: Handwörterbuch des Deutschen Aberglaubens. II. Berlin—Leipzig, 1929—30. 1402. 9. v. ö. Drost, D. i. m. 124. 10. Bátky Zs. i. m. (1909) 80. 11. Drost, D. i. m. 101. 12. Gunda B. i. m. (1968) 423. 13. Gunda B. i. m. (1968) 423. 14. Gunda B. i. m. (1968) 424. 15. Bátky Zs.: A magyarság néprajza. I. 2 Budapest. 1941. 105. 16. Hoffmann —Krayer — Bächtold —Stäubli: i. m. 1403. 17. Hoffmann —Krayer — Bächtold —Stäubli i. m. 1403. 18. Gunda B. i. m. (1968) 424. 19. Hoffmann —Krayer — Bächtold —Stäubli i. m. 1403. 20. Bátky Zs. i. m. (1909 és 1938) 21. Bátky Zs. i. m. (1938) 8. 22. Bátky Zs. i. m. (1909) 80. 23. Bátky Zs. i. m. (1909) 81.
