A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: A Jesenius család Magyarországon

Jesenius János 31 éves korában a wittenbergi akadémián tanuló magyar diákok társaságának 1597 98. évi anyakönyvében a miskolci Gombos Baltazár felügyelete (senioratusa) alatt levő medicusok rektoraként szerepel.

23 II. Rudolf császár meghívására 1602-ben költözött Prágába, és idővel a prágai egyetem rektora lett. 1618-ban olyan politikai akciókban vett részt, amelyek miatt felségárulással vádolták meg, és a fehérhegyi csata után, 55 éves korában, 1621 nyarán szörnyű módon kivégezték.

24 Zúbek így beszélteti regényében Jeseniust: „Prága valódi hazámmá vált. Tudom, hogy Felsojeszenő messze van Prágától, s Felső-Magyarország népének nyelve is különbözik a prágaiakétól, de mindegy: mikor először halottam cseh szót, valami melegség áradt szét bennem . . . Fogékony lettem az itteni nép öröme és gondjai iránt — egynek éreztem magam velük".

25 Ruttkay figyelemre méltó bizonyítékokat közöl Jesenius nyelvismereteiről: latinul, németül és magyarul jól tudott — csehül és szlovákul nem is értett. Ruttkay szerint Jesenius gyermekkorában huzamosabb időt töltött magyarországi rokonainál: innen ered vonzódása Magyarország iránt.

26 Bár Jesenius magyar származású volt, semmi más nem kötötte a magyar néphez, mint származásának tudata. Élete során azzal a néppel azonosult, amelynek körében tudományos-emberbaráti tevékenységét kifejtette, s ez a nép megbecsülte őt és munkáját. Azokban a körökben, ahol ő mozgott, nem volt szükség sem a szlovák, sem a cseh nyelv ismeretére. Ha pedig a néppel került közvetlen kapcsolatba, mindig rendelkezésre álltak a megfelelő tolmácsok. Figyelemre méltó vonása politikai törekvéseinek, hogy a protestantizmus ügyét nem csupán egy nemzet vagy nemzetiség ügyének látta. Nem a császár, nem a feudális rend érdekeit védte, hanem a dolgozó népét, ami akkor szokatlan jelenség volt. Túllátott korán: nem is értették meg főúri pártfogói. Ezért kellett gonosztevőként meghalnia. Az ügy, amelyért meghalt, igaz ügy volt: méltó a nagy emberbarát életéhez.

27 A csehországi protestánsok ügye nemcsak Jesenius János korában, hanem később is sokszor elbukott, de a harcok nem lankadtak. A XVIII. században az üldözések elől sokan Magyarországra menekültek a cseh protestánsok közül.

28 A menekültek főembere Valesianus János volt, aki magyarországi cseh püspöknek címezte magát, és a komáromi egyházmegye területén működött. Aranyoson 1732. augusztus 24-én kelt levelét három pártfogolt jávai a debreceni főiskolára küldte. Azt kérte bennük, hogy segélyezzék és tanítsák ezeket a fiatalembereket.

29 Egyik pártfogoltja Jesenius György volt, mintegy húsz esztendős fiatalember. Családi körülményeiről, származásáról többet nem tudunk. 1733. április 25-én lépett a debreceni kollégium növendékei közé.

30 Feltételezhető csupán, hogy az általunk ismert, magyar származású Jesenius család leszármazottja. Jesenius Györgyöt tanulmányai végeztével Valesianus 1736. június 25-én lelkésszé avatta. Ügy látszik, Jesenius ekkor még nem tudott tökéletesen magyarul. Ezért 1741-től a szlovák többségű Bánócon, majd 1754től Málcán vállalt prédikátori állást.

31 1752-ben az irodalmi érdeklődésű Spátzay András akkori málcai pappal együtt — aki igen jól verselt — szlovák nyelvre fordította az 1736. évi, Margitai János által szerkesztett református énekeskönyvet. A munkát Debrecen város költségén nyomtatták