A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: A Jesenius család Magyarországon

család genealógusaink szerint hazánk egyik legrégibb és legelterjedtebb magyar családja, bár a cseh történelemben is jól ismert nevét szlovák (cseh) közszóval magyarázzák. 1 '* Első ismert ősük, Mágya (Madya) 1274 előtt élt. Fiai (Mihály, Péter, István) a XIII. század közepe felé születhet­tek, mert 1274-ben IV. Lászlótól adománylevelet nyertek saját érdemei­kért Jeszenföld (Terra Jezen) birtoklásáért. 1 "' A Jeszenszky név 1495-ben fordul elő első ízben, 1353-ban Stephanus filius Petri de Jezen névvel ta­lálkozunk. 1443-ban még Johannis de Nadyessen, Georgius de Kysiesen alakváltozatokat is találunk az oklevelekben. A magyar jeszeni jelzős alak vagy a helyi szlovák őslakosság nyelvében, vagy a Felvidék huszita meg­szállásában gyökerezik. 16 A család 1563. május 7-én I. Ferdinándtól címeres nemeslevelet ka­pott, amely megerősítette régi magyar nemességüket és kiemelte a család régen elhalt őseinek a haza és a király szolgálatában bebizonyított hűsé­gét. Jeszenszky István Túróc megyei szolgabírónak (meghalt 1563 előtt) Rakovszky Borbálával kötött második házasságából kilenc gyermeke szü­letett, akik mind előkelő társadalmi rangot vívtak ki maguknak, de nem mind Magyarországon. Jeszenszky Menyhért 1523-ban született, és mint civis Vratislaviensis (boroszlói polgár) 1580 körül halt meg. Valószínű, hogy az ő segítségével telepedett le Boroszlóban két fiatalabb testvére: Lő­rinc és Boldizsár. Mindkettőjük felesége vagyonos polgári családból való volt: így gyökeresedtek meg Sziléziában. Boldizsár foglalkozását nem is­merjük, Lőrinc földbirtokos lett. Jeszenszky Györgytől, István testvérétől származik a sokágú család trencséni, barisi, nógrádi és tolnai (báró) nem­zetsége. 17 A családi címeren a pajzs barna udvarában hármas zöld halomról egy kőrisfa (szlovák jeszeny jaszeny) emelkedik ki: a fa alatt egy medve áll. A medvét lándzsával férfikar szúrja át. 18 Ez a címer inkább a család va­dászati, mint polgári vagy hadi tetteit — esetleg valamilyen kiemelkedő vadászat emlékét örökíti meg jelképesen, amint erre Jesenius János öccsével kapcsolatban Zúbek L. is utal. Jesenius doktor egyik életrajzírója, Pick Fr. szerint a kőrisfa a család nevének cseh eredetét úgy bizonyítja, mint a kí­gyótól körültekert orvosi bot a betegségnek a bűntől való származását. 19 Úgy gondoljuk, hogy a cimerkép jelentésébe Jesenius sikeres orvosi mű­ködésének jellege utólagos belemagyarázás. Jesenius Boldizsár Boroszlóban feleségül vette Schüllerin (Schiller?) Mártát. 1566 december 7-én született fiuk lett a már fiatalon is neves or­vos, Jesenius János, aki a gimnáziumot Boroszlóban elvégezve, Lipcsében tanult anatómiát. 1588-ban a paduai egyetemre ment, és 1591-ben írta meg első jelentős disszertációját. 1594-ben a wittenbergi egyetemen lett a chirurgia rendkívüli professzora. 20 A kiváló orvos 28 esztendős volt ek­kor. Magyary-Kossa Gyula neves orvostörténészünk Jeseniust a magyar mártírok közé iktatja, mert 1605-ben egy Thurzó Györgynek ajánlott dol­gozatában az eques Hungarus (magyar lovag) címet használta. 21 Ernyey József kiváló gyógyszerészet történészünk szerint a Jeszenszky család vala­mennyi külföldön élő tagja a Jesseni eques Hungarus alakban is használta nevét. 22 Mint láttuk, nem egészen jogtalanul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom