A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slováci V zahranici (Niedermüller Péter)

A kutatás hatékonyságának és eredményességének érdekében a szerző különbséget tesz a szlovákságnak a történelmi Magyarország határain beIjüli vándorlása, illetve a nyugat-európai vagy tengerentúli országokba történő emigrációja között. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az adott közösség vizsgálatakor fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az illető népcsoport az anyaország egy vidékéről való-e vagy különböző tájakról származó kisebb csoportokból és egyénekből állt össze. Mindezek a szempontok lényegileg befolyásolják a sajátos nemzetiségi kultúra alakulásának folyamatát. Svehlák S. felhívja a figyelmet az időbeli határok fontosságára is. Lényegesen más a társadalmi-kulturális helyzete a 17— 18. századi kirajzások idején elkerült szlovák csoportoknak, mint az 1918, illetve 1945 utáni emigrációnak. Fejtegetései végén a szerző megállapítja, hogy a különböző országokban élő szlovákság kultúrája igen differenciált, sokrétű. Emellett azonban az egyes közösségek kultúráján belül mindig eltűnnek az anyaországból származó különbségek, s így ebből a szempontból homogén jellegű kultúrák alakulnak ki. A kötet többi tanulmányai közül elsősorban két történelmi munkát kell kiemelni. Gosiorovsky M. az amerikai szlovákság szerepét és jelentőségét kutatja Csehszlovákia létrejöttében. Bemutatja a szlovákság helyzetét a Habsburg-birodalmon belül, s utal Csehszlovákia kialakulásának történelmi szükségszerűségére is. A kötet szerkesztője pedig (Siráczky J.) a szlovákok és szerbek politikai együttműködésének egyik 19. századi mozzanatát vizsgálja. Igen alapos Stole J. tanulmánya a szlovák népcsoportok nyelvjárásairól. Elkülöníti a nyugati, a közép- és keleti szlovák dialektusokat, s rámutat a közép-európai szlovákok nyelvének bizonyos sajátosságaira. A két záró tanulmány közül az egyik (Poláková S. munkája) a jugoszláviai szlovákok anyanyelvű színházának történetét írja meg, fényképekkel illusztrálva. Jakesová E. a Kanadában élő mintegy 40 000 cseh és szlovák emigráns kulturális helyzetéről ad tájékoztatót. Bemutatja a különböző folyóiratokat, újságokat, s vázolja a szellemi élet fő vonalait is. A kötet második részében egy részletes néprajzi leírást találunk a szlovák lakodalomról, a romániai Nádlacról. A következő írásokból megismerhetjük a külföldi egyetemeken folyó szlovák nyelvi és irodalmi oktatás helyzetét, valamint Jozef Gregor-Tajovsky írói életművét. Külön fel kell hívni a figyelmet a kötet végén található bibliográfiára, amely országonkénti csoportosításban közli a szlovák népcsoportokra vonatkozó 1966 és 1968 között megjelent irodalmat. NIEDERMÜLLER PÉTER