A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Z dejin vied a techniky na Slovensku V. (Dankó Imre)

Z dejin vied a techniky na Slovensku V. Vydavatel'stvo Slovnskej Akademie Vied. Bratislava, 1972. 420. 1. A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Tech­nikai Tudományok Történeti Osztályának kiadványa a Szlovák Technikai Tudományok Köréből című sorozatának előttünk fekvő hatodik kötetét a nagyszombati egyetem orvosi kara kétszázéves jubileumára adták ki. A Pázmány Péter alapította egyetem két karral (bölcsészeti és teológiai) kezdte meg működését 1635-ben. Néhány alapvető természettudományi ágat a bölcsészettudományi kar keretében oktattak, mint például matema­tikát, fizikát. A harmadik kar 1770-ben létesült és a szigorúan vett orvosi tudományokon kívül több más természettudományi stúdiumot is tanított. Részben ide kerültek át a korábban a bölcsészettudományi karon oktatott természettudományi tárgyak is. Az orvostudományi kar öt tanszékkel kezdte meg működését. A ta­nulmánykötet több közleménye hangsúlyozza a nagyszombati egyetem szoros kapcsolatát a bécsi egyetemmel, illetőleg a bécsi orvosképzéssel. A kötet 19 szerzőtől ugyanannyi tanulmányban a nagyszombati egye­tem orvoskarának szélesen értelmezett történetéről szól. A szlovák szer­zők mellett magyar és német szerzőket is találunk. Általában elmondhat­juk, hogy nagyvonalúan, kellő tudományos akribiával szólnak erről a je­lentős művelődéstörténeti tárgyról. A különböző részletekről (esemény­történet, oktatástörténet, az oktatókról, a tanulókról, az intézmény tudo­mányos munkásságáról, a disszertációkról, az orvosi praktikumról, a gyógyszerezésről, a fizikának és a biológiának az orvostudományi kar igé­nyei szerint való oktatásról, stb.) szóló tanulmányokat az a tudat egysé­gesíti, hogy a nagyszombati egyetem orvosi kara az egész Kárpát-medence számára fontos, mindeddig megnyugtatóan még fel nem tárt hatású kul­túrintézménye volt. Örömmel mondhatjuk el, hogy a nagyszombati egye­tem orvosi kara tudományos, általános kulturális és természetesen egész­ségügyi hatásának felmérése terén éppen ez a tanulmánykötet ért el je­lentős haladást. Egy térképvázlat arról is tájékoztat bennünket, hogy a nagyszombati egyetem orvosi karán végzettek hol, milyen minőségben dolgoztak aztán, hogy befejezték tanulmányaikat. A térképvázlat jól érzé­kelteti ugyan, hogy nem egyenletes szórásban, de az egész Kárpát-me­dencébe eljutottak nagyszombati képzésű orvosok; vagyis a nagyszombati egyetem orvosi karának működése, a kar hatása igen nagy területre kiter­jedt; különböző gazdasági, társadalmi és etnikai körülmények között élő különböző népeket, népcsoportokat érintett. A kötet egyetlen hiányossága talán az, hogy nemj szentelt egy fejezetet az egykorú és a későbbi népi gyógyászati körülmények, eljárások és a nagyszombati egyetem orvosi ka­ra közötti összefüggés megvilágítására. A kötet összeállítói igen helyesen magyar kutatókkal (Schultheisz Emil, Zemplén Jolán, Antall József, Réti Endre, Huszár György, Tardy Lajos) is dolgoztattak. Az viszont érthetetlen, hogy a nagyon is magyar érdekű könyvhöz egyöntetűen csak német összefoglalások járulnak. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom