A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A füzérradványi Károlyi-kastély

dók; a felső emeleten az első részben van öt szoba; az udvarra három, melyekben mostan az uradalmi tiszttartó lakik, s egyrésze a grófi család és előbbkelő tisztjeinek condescensioul szolgál." „Ugyanezen kúrián van egy egyemeletű épület, melyben felül van egy szoba, mely tiszti irodának használtatik, alul pedig négy lóra való istálló; a feljárás a szobába zsindely alá vett fagarádics. Ugyanezen épületnek a végén két — négy-négy sarkára köbül, zsindely alá épült — istálló és kocsiszín." Az Ybl-féle átalakításokról Ybl Ervin ad tájékoztatást: „Lehetséges, hogy Károlyi István radványi kastélyának első átépítése is Ybltől származik. Képét Weixelgártner kőnyomata örökíti meg (Gedruckt bei Hőfelich). Ezen a kastély déli szárnyát láthatjuk a végső átalakítás előtt. Manzárdtetős, emeletes épület volt, két végén egy-egy tengelyes előugrással, köztük hat Vendramin-ablakkal. Innen széles lépcső vezetett le a parkba. A kastély későbbi, ízléstelen átalakítása is Ybl nevéhez fűződik. De mentségére legyen mondva, hogy Károlyi Edének, a hitbizomány haszonélvezőjének, Károlyi István fiának műkedvelő terveit kellett kiviteleznie. A homlokzat nagy részén, a földszinten és az emeleten loggiák vannak. Károlyi Lászlóné személyes közlése szerint : látta is apósának rajzait. A család tagjai ezért állandóan gúnyolták Károlyi Edét, különösen a tornyot kifogásolták jogosan."

2

'"' E sorok írója a kastélyban működő intézmény vezetőinek jóvoltából megtekinthette a Zitterbarth János gudapesti építész által gróf Károlyi Ede számára 1876 decemberében készített lépcsői el járati terveket, továbbá Albert Pio bécsi építész által 1907 júniusában Károlyi László részére készített toldási terveket is. 1935-ös alaprajz is ismeretes, s ekkor került sor a kastély üdülőszállóként való működtetése miatti belső átalakításokra is. A gyógyintézeti célra való hasznosítás is maga után vont bizonyos funkcionális változtatásokat, de azok sem az épület tömegén, sem alaprajzán jelentős módosításokat nem eredményeztek. A kastély a többszörös átépítés és toldás folytán rendkívül tagolt alaprajzú, lényegében F-alakú. Részben földszintes, nagyobb részben egyemeletes. Kelet-északkelet felé néző nomlokzatának nagy része loggiás, ezen az oldalon található a torony is. A déli oldalon lépcsős teraszt találunk, nyugat felé alakították ki a „cous d'honneur"-t A szövegközi fényképfelvétel (l-es) a kelet— északkeleti oldalt mutatja be, míg az alaprajzok (2-es, 3-as, 4-es felvételeken) az előzőekben hivatkozott tagoltságot fejezik ki, különösen a földszinti és az emeleti részeken. Jól látható az is, hogy a rendeltetés változás folytán beiktatott sok válaszfal hogyan változtatja meg az eredeti térsorolási megoldásokat. Jelenleg a pinceként kezelt részben 41 helyiség található, de ezt a számot növeli még a déli oldal terasza alatti 5 kisebb méretű fülke is. Az északi szárnynál és az északkeleti részen 1,45—1,50 méteres falvastagságok is találhatók, míg egyébként a legrégebbi részeken 0,95—1,15 méteres, máshol pedig 0,85—0,95 méteres a falvastagság. A válaszfalak 0,18—0,55 méteres falvastagságúak. A földszinten 37 helyiség van, közöttük 100 m

2-es és 150 m

2-es terem is, melyeket étteremként, illetve kultúrteremként hasznosítanak. A régebbi részeken 0,95—1,20 méteres a falvastagság, de van az északnyugati részen 1,35 méteres, sőt 1,95 méteres falrészlet is, egyébként 0,85—0,95 méteresek a falak. A válaszfalak 0,18—0,35—6,45 méteresek. 5* 67