A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A füzérradványi Károlyi-kastély

Az I. emeleten 61 helyiség van. a padlástérben pedig 7. A falvastagságok itt — a régi részeken — 0,65—0,85 méteresek, egyébként 0,45—0.51 méteresek, a válaszfalak pedig 0,30 méter vastagok.*-'

1 Az előzőekben vázolt építéstörténeti adatokból és a falméretek, falazásmódok, alaprajzok stb. tanulmányozása után összefoglalhatjuk, hogy a XVII. század során egy négyszögű kastélytömb már állott; a XVIII. század közepén és hetvenes éveinek elején a kastélyt bővítették és 1827-ben már L alakú emeletes kastély állott, mely mellett emeletes melléképület, továbbá istálló és kocsiszín is található volt. A XIX. századi nagymértékű homlokzati átalakítások, toldások és összeépítések hozták létre a ma is látható F alakú építményt. Az egyes építési korszakok sematizált áttekintését kívánjuk elősegíteni az 5-ös ábrával. A tanulmány keretei nem adnak már módot az említett építtetők, valamint átépítők tevékenységének értékelésére és az építmény belső értékeinek, berendezéseinek, dísztárgyainak ismertetésére, de néhány mondatot feltétlenül szólni kell még a kastély 100 hektáros parkjáról, mely az ország 132 védett kastélykertje és parkja közül

25 a második legnagyobb és tájképileg a legszebb. Lecsapolt tavának feltöltése kívánatos lenne. Megyénkben 11 védett kastélykert van (Füzérradvány, Tornanádaska, Edelény, Kéked, Széphalom, Hejce, Sárospatak. Szerencs, Pacin, Boldogkőváralja, Bánhorváti területén), azonban közülük — a tornanádaskai mellett •— csak a füzérradványit lehet viszonylag kis kertépítési tevékenységgel kiemelkedő élményt, idegenforgalmi látványosságot nyújtóvá tenni. Ezzel az ismertetéssel is hazánk kevésbé ismert tájára, a Hegyköz vidékére, történeti értékeire és igen sok építéstörténeti érdekességet nyújtó jelentős kastélyára kívánom az érdeklődők, a szakemberek figyelmét felhívni. JOÓ TIBOR JEGYZETEK 1 Rados Jenő: Magyar kastélyok. Bp. 1939. 2 Országos Műemléki Felügyelőség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és műemléki megyei város műemlékjegyzéke. Bp. 1964. 43. :! Aba Iván: Budapest—Tokaj-Hegyalja—Sárospatak. Bp. 1966. 112. Magyarország útikönyv. Bp. 1969. 323. 5 H. Szabó Béla (szerk.) : Borsod. Miskolc, 1962. 323. 6 H. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok (XVI—XVII. század). ' Gr. Károlyi László: A Nagy-Károlyi Gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. I—II. Bp. 1911. 8 Baranyai Béláné—Csernyánszky Mária: Urbaria et Conscriptiones. 3. füzet. Bp., 1970. 9 Károlyi i. m. I. 245. 1(1 Károlyi i. m. I. 248. 11 Károlyi i. m. I. 250. 12 Károlyi i. m. I. 252. ,:! Károlyi i. m. I. 254. Károlyi i. m. I. 254.