A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Michalides, Pavol: Eudové hracky na Slovensku (Szanyi Mária)

Az alapos, sok problémát felvető és tárgyaló tanulmányt néhány általánosabb következtetéssel, megjegyzéssel zárja a szerző. A gondos kutatómunkát tükröző könyv hasznos kézikönyvként szolgálhat a magyar folklórkutatóknak is. FÜGEDI MÁRTA Michalides, Pavol: L'udové hracky na Slovensku (Népi játékok Szlovákiában.) Bratislava. 1972. 390 1. A Szlovák Tudományos Akadémia ,.Klenotnica slovenskej l'udovej kultúry" {A szlovák népi kultúra kincsestára) című sorozatának 8. köteteként jelent meg Pavol Michalides könyve a szlovák népi gyermekjátékokról. A munka figyelemre méltó módon tekinti át napjainkig a történeti, régészeti anyagot is felhasználva, a gyermekjátékok fejlődését, alakulását. Hangsúlyoznunk kell, hogy Michalides munkája a gyermekjátékoknak csupán a tárgyi anyagával foglalkozik, s három nagy fejezetbe csoportosítva mutatja be azokat. A szerző az első fejezetben a játékok fejlődését, elterjedését vizsgálja Szlovákiában a különböző történeti korszakokban, így az őskorban, az ókorban, a középkorban és az újkorban. Történeti szempontok figyelembevételével foglalkozik az agyagból és a fából készített játékokkal. Tanulságosak azok a történeti adatok, amelyek a XVI—XVII. századtól kezdődően a kerámiakultúrával, így pl. különösen a miniatűr kerámiakészítményekkel kapcsolatosak. Ezeknél a kontinuitás jól érzékelhető és áttekinthető. Michalides a történeti anyag tárgyalásánál a régmúlt tárgyi emlékeit a mai gyermekjátékokkal összevetve, bizonyos tekintetben merész következtetéseket von le. Michalides munkájának következő nagy fejezetében a szlovák népi játékok készítését tárgyalja. Részletes leírást kapunk a közelmúltban és a jelenben kerámiából, fából, továbbá kukoricaháncsból, textíliából, tésztából, sajtból és fémből készülő figurális gyermekjátékokról. A fából készített játékok mutatják a leggazdagabb és legváltozatosabb képet. Belőle a legkülönbözőbb játékokat készítették: fütyülőket, sípokat, trombitákat és egyéb játékhangszereket. A fából készített játékok külön csoportját alkotják a dobó,- ütő- és lövőjátékok, valamint külön csoportba sorolhatók a mechanikai játékok. Michalides anyagának tanulságát a harmadik fejezetben foglalja össze. Külön elemzi a gyermekjátékok funkcionális szerepét és művészi értékét. Megállapítja azt, hogy a gyermekjátékok funkcionális tekintetben a hagyományos népi kultúrába való belenevelődés elősegítől, készséget fejlesztők, leleményességet, ügyességet igénylők, s a gyermekek közötti közösségi érzés és kapcsolatok kifejlesztői. Ugyanakkor az esztétikailag szépen megformált gyermekjátékok a hagyományos népművészet attribútumainak tekinthetők. A népi kultúra gazdag forrását alkotják és mind kultúrtörténeti, mind néprajzi tekintetben rendkívül figyelemre méltóak.