A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Huszár Lajos: Ólomplomba a diósgyőri várból

Még egyetlen kérdés van nyitva, hogy ti. mi lehet a mi plombánk keletkezésének a valószínű kora. Minthogy a közölt nürnbergi forrásból kétségtelenül kitűnik, hogy az ilyen típusú ólomplombákhoz 1613-ban ténylegesen készültek verőtövek, ezt az időpontot lehet terminus post quem-nek tekinteni. Kérdés azonban, hogy valójában mikor került kiverésre és használatba az a plomba, amelyik Diósgyőrben került elő. Az analógiaként tekinthető angol címeres plombák 1603 előtt készültek, és használatuk a XVII. század elején szűnt meg. 1616 óta ismeretesek azok a panaszos iratok, melyek a diósgyőri vár hanyatlásáról tesznek említést. Végül ismeretes, hogy a nürnbergi kereskedők tevékenysége nálunk a XVII. század elején csökkenni kezdett. A végső csapást II. Ferdinánd rendelete jelentette, aki 1629-ben bécsi viszonylatban a protestáns kereskedőkkel fennálló kapcsolatok megszakítását rendelte el. és e rendelkezés következménye természetesen kihatott Magyarországra is [14]. Általában a politikai és gazdasági helyzet alakulása is maga után vonta, hogy a XVII. század elején a hasonló plombák előfordulása nálunk megszűnt [15], Mindezek figyelembevételével minden valószínűség szerint a XVII. század második évtizedére tehető a diósgyőri plombának a kora, természetesen feltétlenül 1613 utáni időben. Lehetséges, hogy az ásatási munkák végleges befejezése után az összes leletanyaggal való egybevetés még pontosabban is meghatározhatja e szerény emléktárgy korát, amelyik azonban — mint látható — minden jelentéktelensége mellett is becses adalékot nyújt a diósgyőri vár történetéhez, sőt ezen túlmenőleg a korabeli kereskedelmi kapcsolatok jobb megismeréséhez is. HUSZÁR LAJOS JEGYZETEK [1] E rész körüli feltárási munkákat részletesen ismerteti Sz. Czeglédu Ilona: Előzetes beszámoló a diósgyőri vár 1964-i feltárási munkáiról. Arch. Ért. (196(3). 98., és neki tartozunk köszönettel a plombának ismertetése céljából történt átengedéséért. A plomba egyébként később 1967-ben került elő. [2] Lajos Huszár: Merchant's Seals of the 16th and 17th Centuries. Folia Arch. 13. (1961.), 187—194. [3] W. Langenbeck: Geschichte des deutschen Handels. 1909. [4] Ludwig Veit: Handel und Wandel mit aller Welt. I960. [5] Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak; elterjedése a XIII —XVII. századi Közép-Európában. Századok, 1968. 3—34. [61 Takáts Sándor: Nürnberg város tanácsa és Magyarország. Századok, 1902 861 —868. [7] így említve Gösswein és Rottenberg (1585), valamint Hencz és Angerer (1587) nürnbergi kereskedők. Demkó Kálmán: Magyarország hadiereje a XVI. században. Hadtört. Közi. 18 (1917). 193—195. [8] Ez idő alatt birtokosok voltak: Perényi Gábor és örökösei, neje Országh Ilona, ennek testvére Országh Borbála, ennek leszármazol Enyingi Török Ferenc, Geszty Ferenc, Nyáry Pál, Homonnai István, Kaller György és leszármazóik. Marjalaki—Vákár—Leszih: A diósgyőri vár. Bp., 1954. 29. [9] Marjalaki stb. i. m., továbbá Wenczel Gusztáv: A diósgyőri vár történelmi jelentősége. Pécs, 1872, és Kandra Kabos: Diós-Győr vára. Arch. Közi. 13 (1879). 23. [10] Sz. Czeglédy Ilona: Jelentések, és panaszos levelek a diósgyőri vár XVII. századi állapotáról.'HOMÉvk. 4 (1964). 77—83.