A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Bodó Sándor: A miskolci avasi templom északi cinterme

[11] E plombák eredetére nézve hasznos útmutatást nyertünk Ludwig Veit úrtól, a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum-ból. [12] C. F. Gebert: Nürnberger Tuchnicht Schützenzeichen. Blätter f. Münzfreunde 46 (1911). No. 6. 4757—4758. [13] .,... Aus meiner Herrn bevelch hab ich den geschwornen Stahlern gesehnieden vier Stempel mit dem Nürnberger Adler (hier folgt die Abbildung des 22 mm grossen Stückes mit dem sog. 3. Wappen der Stadt Nürnberg Halber Adler und drei Balken) . . ." „Sigilgraber Hans Kastenbein" 1613. Jan. 23-án állította ki a számlát, és ő 1604—1629 között volt ..reichstädtlicher Eisengraber". Gebert i. m. [14] Takáts S. i. m. [15] Székely Gy. i. m. megállapítása. A miskolci avasi templom északi cinterme Az utóbbi években örvendetesen megnőtt Miskolc egyik legnevezetesebb műemléke, az avasi templom iránti érdeklődés. Egymás után három cikk is foglalkozott az 1941. évi ásatás eredményeivel [1], majd a gótikus templom mellé épített kápolnák kérdésével [2]. Ehelyütt a templom északi cintermére vonatkozó újabban fellelt adatokat publikáljuk. Az északi cinteremről korábban annyit tudtunk, hogy az a 19. századvégén épült [3]. Ifj. Horváth Béla az utolsó átépítési szakasznak tartotta az északi bejárati csarnok megépítését [4]. Való igaz, hogy a cinterem ,.neogót stílusával mindig távol állt a templom architektonikus megjelenésétől" [5], megépítésének idejét azonban — az. újabb adatok szerint — a háromhajós későgótikus csarnoktemplommal együtt a 15. század második felére kell tennünk [6]. A cinterem újjáépítésére 1816—1817-ben került sor, s az ekkori építkezésről az avasi református egyház jegyzőkönyvei adnak részletes beszámolót. 1815. május 28-án már szerepelt a presbitérium gyűlésén a cinterem kérdése. Tárgyaltak a ,,Felső Templomunk omladozásában levő Czmteremjének . . . valahára leendő helyre hozásá"-ról. 1815. június 11-én újra előkerült a probléma: ,,Fő Curator Űr (Tomka Miklós) . . . említésbe ho^ta . . . azt, hogy a Felső Templomunk omladozó s' minden pillantásban az egész Templom lehető veszedelmére le rohanással fenyegető Czinteremjének meg igazítása cránt Intézeteket tenni mennél előbb szükséges volna". 1815. Szt. Iván hava 18-án pedig döntést hoztak arról, hogy ,,az ö Templomunk romladozásban lévő Czinteremjenek helyre hozása . . . meg határoztatott.'" [7] 1816. Böjtelő hava 4-től az építkezés részleteiről szólnak a feljegyzések: ,,Fő Curator Űr azon jelentésére, melly szerint, minek utánna Ekklesiánk Ó Temploma meg romladozott Czinteremje megépítése meg határoztatott, a Materiálék öszve szedésére nem lehetvén mindég elegendő szekeret találni, gazdaságosabbnak vélné, hogy ha Ekklesiánk azon szükségére 2, vagy 4 ökrök vétetnének, s' azok után való alkalmatos Szekeret illendő áron szerezni, s 2 Béreseket Száraz Conventiora eleve fogadni igyekezzen." [7a]