A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor—Zsóry József: A bánfalvi és a sátai kastély

kajában még arról is ír, hogy ,,1457-ben husziták megrohanták bánfalvi Bárius László kúriáját", s ezzel mintegy arra utal, hogy a kúria (illetve elődje) a XV. század közepén már állott. 1500 körül épültnek, és 1752-ben gyökeresen átépítettnek minősíti Genthon István is [9]. A sátai kastélynál ilyen korai előzményeket nem jeleznek, de az is tény, hogy e kastély kisebb művészi értékűvé minősítésében, valamint a későbbi építés feltételezésében jelentős része van a Fáy István által az 1930-as évek végén végeztetett jelentős átépítéseknek, melyek során a főhomlokzatot elrontották, a ket saroktornyot egy emelettel megmagasították, a bejárat után következő közlekedő folyosóból jobbra és balra nyíló helyiségek válaszfalainak eltávolításával — különböző boltozati rendszereket kifejező, és vasgerendákkal megerősített — új előteret alakítottak ki stb. Mindkét kastély szabadon álló, közel négyzet alaprajzú, domboldalba épített, és éppen ezért a főhomlokzat felől nézve kétszintesek, hátulról nézve egyszintesek, és egyszintesek a később épített toldalékok, melléképületek is. Mind a bánfalvi, mind a sátai kastély főhomlokzatán oromzatos középrizalit, két szélén saroktorony található. Szinte teljesen azonos kialakítású a közel 10 méteres magasságú manzard-tető is. Mindkét épület hátsó traktusa alatt található a nagyobb méretű, boltozott pince. A bánfalvi kastély hátsó homlokzatán — a későbbi toldalékokkal körülépített udvar felé — pilléres, kosáríves tornác található, s a sátai kastély hátsó oldalán is megvan a tornác 5 félköríve, befalazott állapotban. A bánfalvi kastély főszárnyában csehsüveg és fiókos dongaboltozatok találhatók, a sátai kastélyt ugyancsak a csehsüveg és a teknőboltozat jellemzi. Mindkét épület 1 + 1+ 3 + 14-1 tengelyes és saroktornyaikat azonos méretű és jellegű kiugrás jellemzi. Fentieken kívül különösen figyelmet érdemlők még a következő — azonosságot, vagy teljes hasonlóságot kifejező — méretadatok: a bánfalvi a sátai kastélynál: főhomlokzat hossza 28,75 m 29.75 m saroktornyok oldalainak hossza 4,80 m 4,60 m középrész szélessége 10,35 m 10,25 m a főépület szélessége 17,80 m 19,23 m a hátsó homlokzat hossza 24,11 m 25,55 m saroktorony belső alapterülete 9,60 m9,40 mföldszinti falak vastagsága, hátsó részen 1,20 m 1,20 m emeleti felsőpárkány magassága 8,30 m 8,87 m építmény magassága a tető felső vonalánál 17,90 m 17,95 m manzardtető magassága 9,60 m 9,08 m Fentieken kívül még a helyiségek nagysága is hasonló, hiszen pl. Bánfalván a közlekedőtől balra és jobbra eső két nagyobb helyiség 36,50 négyzetméter és 30,92 négyzetméter, míg Sátán az ugyanúgy fekvő két