A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Zupkó Béla: Adatok Cserépváralja 19. századi erdőgazdálkodásához

részt is megvásárolta, akkor rendszerint a szérűt középen kerítéssel osztották meg [10]. Ez mindenképpen a csűrközösség megszűnését eredményezte. A csűrközösség a palócoknál, így Észak-Borsodban is, a nagycsaládszervezet felbomlásának közbeeső állomását jelentette: a már szétköltözött, de egy portán lakó, annak közös használata révén érintkező rokonok társadalmi, gazdasági kapcsolatát. A közös beltelekről valamelyik rokon elköltözése, idegenek bekerülése a közös csűrhasználat, a csűrközösség megszűnését, egyben a nagycsalád végleges felbomlását jelentette. SELMECZI KOVÁCS ATTILA JEGYZETEK [1] Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból (Csűrközösség). A Debreceni Déri Múzeum 1967. évi Évkönyve. Debrecen, 1970. 227. — A hosszúházak és a csűrközösség összefüggésére utal Gunda Béla: Der Einfluss der Gesallschaftsorganisa'tion auf die Entwicklung der Bauweise. Sociologus XIII. Berlin, 1963. 128. [2] A nagycsalád szétválásáról, válakozásáról a szemtanú tollával írt Istvánffy Gyula: Ujabb adalékok a palóczok ethnographiájához (Válakozás). Ethn. IX. 1898. 364—366. [3] Fodor Ferenc: Egy palóc falu életrajza (Nagyvisnyó). Bp., 1930. 128. [4] Ennék ma is élő emlékével találkoztam Heves megyében (Szentdo-monkos, Szabadság u. 112.). [5] Gunda i. m. (1963) 129. [6] Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös-kertes települések ismeretéhez. Az Egri Múzeum Évkönyve III. Eger, 1965. 199. [7] Fodor i. m. 42. [8] Nagy Benjámin: A társadalmi szervezet befolyása egy palóc falu építkezésére. Műveltség és Hagyomány I—II. Debrecen, 1960. 68. [9] Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX—XX. században. Szolnok, 1968. 86. [10] Gunda Béla: Népi mezőgazdálkodás a Bold va völgvében. Néprajzi Értesítő XXIX. 1937. 47. Adatok Cserépváralja 19. századi erdőgazdálkodásához A mezőkövesdi Földes Ferenc Középiskolai Kollégium Helytörténeti Gyűjteménye néhány olyan oklevéllel rendelkezik, amelyekből egy falu 19. századi erdőgazdálkodása, az erdő életének megváltozása tűnik ki. Az alább közölt iratokban adatokat lel a kutató a földesúr és a parasztság birtokharcaira, az adózásra, a telekviszonyokra, az erdei legeltetésre, a makk hasznosítására, s más erdővel kapcsolatos problémákra, témákra. ,,Alább irt mint az uriszék által kiküldött végrehajtó biró ezen jelen okiratom tartalmánál fogva adom emlékezetül mindenkinek a' kit illethet,