A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Zupkó Béla: Adatok Cserépváralja 19. századi erdőgazdálkodásához

hogy ezen T. ns Borsod Vmegyében kebelezett Cserép vár alya helység úrbéri rendbeszedési és öszvesitési perben 1844

ik évi Junius l

én Uriszéken hozatott Ítélete az 1844

tk évi Junius 19

en tartott úrbéri törvényszék által helyben hagyatván, valamint az; utánis mind a' kettő 1845

ik évi Szent András hó 18

án kelt a' N. M. M. K. H. tartó tanács 36315. sz. a. kegyes intézményében méltányoltatván a' törvényes bizonyság, jelenvolt Szolgabiró, nem külömben az adó alapjára ügyelő mint azontárgyban jobbágyok érdekét is pártfogoló Megyei fő ügyvéd, és megyei egyik mérnök befolyásával, az uradalom részéről Herke Lajos rendes ügyvéd, és Tucentaller Sándor praefectus urak, helybeli biró Potencsik Mátyás, törvény biró Siket Mihály és Telekes János, Kis Jósef s Molnár Mihály közlakosok jelenléttökben a' helyszínen megjelenvén, azt következőképen hajtottam végre: par Az úrbéri telek számát és telekbiró jobbágyokat illetőleg Az 1771^ évi úrbér behozatalakor megalapított helyosztályzat szerint Cserépváralya helység 2

ik osztályba tétetvén, annak egy egy egésztelki járandósága egy hóid beltelek, 28 hóid szántóföld és 12 ember vágó rétből állott. Az emiitett úrbér behozatalakor volt ezen helységben 19 lakos kezénél 8 1/4 telek, s ezen felül a' helység használatában 4 ember vágó rét létezett. Jelenleg azomban úrbéri kéznél lévő birtokból a fent érintett kulcs szerint kitelik 13 7/8 telek, melyekből a' perben elégé befejezett okoknál fogva csak 116/8 telek utáni járandóság ezen határban adatathatván ki 2 1/8 telek utáni járandóság pedig a' leg felsőbb helyen is helybenhagyott terv szerint a' tardi urbériséghez kapcsoltatott. Az itteni beltelkek holdanként 1200 • öllel számitattak, s az azokban halálozás, adás, vevés, csere, s örökösödés által történt változásokat a' perhez l/a. a- alatt mellékelt csatolmány mutatja ki. — Ugyancsak ezen beltelkek felleslege vagy hijánya Galagonyáson kiadatott Rétföldekben tudatott be és pótoltatott ki. A' mi pedig magát a' külső állományt illeti az nem csak a' jobbágyok kívánságához képest, de az uri és úrbéri törvényszéki Ítéletek helybenhagyásával is készült terv szerint a' hely szinén jelentettek kik, nevezetesen: a' szántóföldek három nyomásban kiadattva lévén, az egyik nyomást széles parlag, és Égés tető, a' masikat tardi hegy, hegyes halom melléke, és egy része a' galagonyásnak, a' harmadikat pedig ismét egy kis része a' galagonyásnak a' Nagy tiszta teszik. Minden jobbágy nyomásonként a' maga illetőségét egy egy darabban kapta ki, nem külömben a kenderföldet is a' Káposzta földet is — nyomásbeli szántó földben betudandót, ugy hogy az utóbbi, az arra alkalmatos hely csekély kiterjedése miatt, egy egy telek után csak 176 • ölekben, amaz pedig, vagyis a' Kenderföld az eddig is volt kenderföldek helyén egy egy egész telek után egy holdjával adatott ki. Kaszálóbeli illetőséget minden telkes gazda hasonlóképpen egy egy darabban kapott, és a' mennyiben azt ezen határban minden haszonvehető rét csekély volta miatt a' 116/8 telek rétbeli illetőségét felében sem adja ki, ezen hijány az igen jó minőségű Galagonyási földben magok a' jobbágyok kívánságához képest pótoltatott. — A' mi pedig magokat a' természetes réteket illeti, azok a' határnak felette hegyes völgyes volta miatt . . .