A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Selmeczi Kovács Attila: Közös csűrök Észak-Borsodban

1. kép. Közös csűr két testvér használatában. Mályinka. ház állt a népes nagycsalád részére. A közös portán építkezés csak a szétválás második nemzedékéig mutatkozik meg. A hosszúudvarok lakói ma is az elválakozott testvérek, vagy azok gyerekei. A nagycsalád, a házközösség felbomlásával létrejövő hosszúházas építkezés és ezzel együttjáró csűrközösség a rokoni viszonyban álló kiscsaládok között állt fenn. A csűrközösség tulajdonképpen rokonsági viszonyt, kapcsolatot jelentett, az egykor közös gazdálkodást folytató családok vagy azok leszármazottainak új társadalmi és gazdasági kapcsolatát. Ez még nélkülözi a kiscsaládokat jellemző teljes önállóságot, mert a közös udvar és a gazdaságok tartozékainak közös használata egymáshoz hangoltságát és bizonyos egymásra utaltságot őrzött meg. Néha az egy portán lakó kiscsaládok gazdálkodásának a legidősebb férfi részben irányítója maradt. Az egy portán külön háztartásban élő rokonok a jelentősebb munkák elvégzését továbbra is sokszor közösen oldották meg [9]. A munka összefogását, vezetését a legidősebb férfirokon vállalta magára. A hosszúházak tulajdonosainak megváltozása jelentősen befolyásolta a bel telek és a csűr használatának módját. A hosszúudvarra beköltöző idegen pontosabban elhatárolta a használatába vásárlás útján került területet. A rokonok által korábban közösen használt udvart sokszor kerítéssel elhatárolták. A hosszúudvarba kerülő idegent az ottmaradt rokonok a közös csűrhasználatba nem vették be. Vásárlás révén csak a lakóházrész és ahhoz tartozó udvarszakasz, valamint kertrész lett az övé. Történetesen ha a csűr-