A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál: Az első magyar műszaki könyvtár és ritkaságai Miskolcon

2. kép. Egy szép rézmetszet Löhneyss könyvéből. Myckó Tibor felv. latukra elég ritkán került sor, jobbára csak a vizsgák előtt, ezért raktározási, nyilvántartási, kötészeti problémák sem igen merülhettek fel. Az egész könyvtár ügyének gondjait mindig az akadémia egyik tanárára bízták; főfoglalkozású, a mai értelemben vett könyvtárost csak 1900-tól alkalmazott a selmeci akadémia. A múlt században az akadémia még szellemében és nyelvében is egyaránt német volt. Az első magyar anyanyelvű professzort — Lázár Jakab — csak 1848-ban nevezték ki. Magától értetődik, hogy a könyvanyag is túlnyomórészt német és latin nyelvű munkákból állott. Az abszolutizmus korában a selmeci akadémia könyvtárának fejlődését erősen gátolta a korlátolt, német—osztrák szellemű reakciós kultúrpolitika, és a meglehetősen szűkösen rendelkezésre álló pénzügyi keretek. Ebben az időben évente az iskola pl. könyvek beszerzésére mindössze 600 forintot fordíthatott. Közel egy évszázadnak kellett eltelni ahhoz, hogy a könyvtár állománya megháromszorozódjék; 1869-ben ugyanis az akadémia könyvtára összesen 8000 kötetből állott. Mindenesetre a könyvek száma már elég nagy volt ahhoz, hogy leltározásukra sort kerítsenek. 1862-ben és 1869-ben került sor a könyvek számbavételére első ízben, és ebből az időből maradtak ránk az első leltári naplók is. amelyek alapján a könyvtár akkori állapotát és állományának összetételét rekonstruálni lehet. Ezeknek a leltárkönyveknek a segítségével, amelyek kitűnő állapotban maradtak ránk. tudjuk számba