A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Lajos Árpád: Kapókövezés — „kapózás" — Csobádon
Kapókövezés — „kapózás" — Csobádon A hosszú múltba, kimutathatólag legalábbis az ógörögök és rómaiak korába visszanyúló kézügyességi kockajáték (,, astragalus — csontvetés), a látványos zsonglőrmutatványok őse a népek közt sok-sok változatban terjedt el, 1 így a magyar nép körében is, különböző elnevezésekkel („beggyezés", „bika", „perézés", „csöncsörözés", „csörcsölés", „kocázás", „kockázás", „kapókövezés" stb.). Még élő játékaink közt egyes szórványhelyeken szigetjelenségként megtalálható. Az idősebbek mindenfelé emlékeznek rá. A borsodi Hernád menti Csobádon kapózásnak hívják. Az itteni gyermekek ma is szívesen szórakoznak vele. Leleményességük, ötletességük jól kitűnik e változatból. A csobádi kapózás feljegyzését, adatközlő ismertetését elsősorban e változat részletgazdagsága teszi indokolttá. Öt darab kaviccsal szokták játszani. Rendszerint társas formában, versenyszerűen, ki tud több pontot gyűjteni. Lapos helyen (föld, asztal) játsszák. A játék figurái: 1. Egyes. Marékból kiszórják a köveket, úgy, hogy lehetőleg kényelmesen kihasználható távolság legyen a kavicsok közt. Egy követ kivesznek, s feldobják. A „dobókő" feldobásakor a többieket egyenként kapkodják fel, úgy, hogy azok egy marékba gyűljenek össze. A fel-feldobott, majd visszahulló követ váró, s a földről vagy asztalról felkapott követ tartó, félig nyílt tenyér felfelé néz. Játék közben a dobókő marékból cserélhető. A szaporodó kövek közül bármelyiket feldobhatja a játékos. 2. Kettes. Ugyancsak kiszórják a kavicsokat, ügyelve, hogy ne túl messze guruljanak el. Ez az alakzat annyiban tér el, hogy most már egyszerre kettőt-kettőt kell felkapni. Ha a felkapásra kiszemelt kopárok távol vannak egymástól, a dobókő feldobását gyorsan követve a kopárokat ügyes összecsúsztatással, gyors összesepréssel csípik el, és kapják fel. 3. A hármas menete ugyanaz, csak először egyszerre három, majd egy kavicsot kell felkapni és összegyűjteni egy kézbe. 4. Négyes. Ebben a fordulóban a kiszórást már egészen gyengén végzik, így se könnyű egymáshoz közelálló kavicsokból négyes csoporthoz jutni. Egy kő ügyes kivételével lehetőleg könnyen összeseperhető, felkapható négyes csoportot hagynak, s a kivett dobókő feldobásakor ezt kapják fel. Ez a négy alap figura. A többi alakzat sorban így következik: 5. Seprős mind a négy alapfigurával. Ebben a fordulóban a kövek földről való felkapását megelőzőleg az elkapó kéz gyors, jobbra-balra seprő mozdulatot végez a kövek közelében. 6. Dobogós mind a négy alapfigurával. A felkapó kéz közvetlen a kövek felkapása előtt földre, vagy asztalra dobbant tenyérrel.
