A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Lajos Árpád: Kapókövezés — „kapózás" — Csobádon

7. Kaszás, ugyancsak a négy alapfigurával. Itt a fel-feldobott, majd lehulló követ oldalról lendített kaszáló kézmozdulattal kapják el. Szép figura. Nem könnyű, különösen a kettes, hármas, négyes köcsomók felkapásakor, ügyelni kell, hogy azok ki ne repüljenek a kézből. 8. Bakos, a négy alapfigurával. —- Az elkapáskor a kéz felső tartásban, kapáló mozdulattal fogja el a dobókövet. Ez is ötletes alakzat, csak ugyanolyan nehéz, mint az előbbi. A kézben levő kövek könnyen kicsúsznak. 9. Csupros, a négy alapfigurával. Ez az alakzat csak az elkapó kéz formálásával mutat eltérést. A dobókövet csuporformára összehajtott kézzel kell felfogni. A kéz csuprozása az ujjak tölcsérszerű kapcsolásával történik. A kis- és gyűrűs ujj vége a hüvelyekujjtő mozgató izmához ér, a középujj és mutatóujj vége a hüvelykujj végével ér össze, úgy, hogy e három utóbbi ujj öblöt alkot. Ez az öböl minél tágabb legyen, mert a lehulló dobókövet csuprossal nem könnyű dolog elfogni, különösen a hármasnál és négyesnél. 10. Kisharang. Ismétlik az egyes, kettes, hármas, négyest (1—4. fig.), csak a feldobókövet alacsonyra dobják. Nem könnyű forduló, különösen ha két-két, vagy három, vagy négy egyszerre felszedendő követ csak összecsúsztatással tudnak megkaparintani. A felkapásnak igen gyorsan kell történnie. 11. Nagyharang (1—4. fig.-val). A feldobókövet jó magasra kell repíteni. A játékot ugyan könnyíti azzal, hogy van idő a heverő kövek felszedésére, viszont nehezíti azzal, hogy a játékosnak igen kell figyelnie a dobókő visszahullási pontos irányára, különben melléfog. 12. Kitolyó. Szellemes figura. — Szétszórják a köveket, utána egy dobókövet kiválasztanak, feldobják, a heverő kövek közül egyet megkaparintva, feldobják a lehulló dobókövet. Ezután újabb feldobások és egyes kőelkapások során mindig felcserélik a földön maradt köveket egyegy kézben levő kővel. Ilyenképpen mindig két kő marad a kézben. Végül, mikor már mindegyik kő kicserélődött, a kézben maradt két kő közül az egyiket feldobják, közben a másikat leteszik, majd a feldobott és lehulló követ elkapják. Tehát ez a figura hasonlít az ,,egyes"-re, csak az egyes felkapott kövek nem gyűlnek a kézben, hanem cserélődnek. Azért hívják ,,kitolyó"-nak, mert a cseréléskor a kapó kéz marékkal lefordul, a benne levő egy követ kiejti, vagy kitolja, de már a heverők közül egyet felvesz. Ügy szép, ha a kitolás, kiejtés és az új kő felvétele egyszerre történik. 13. Lóhátas. Csak egy követ dobnak fel, úgy, hogy az visszahullva, a kézfejre kerül. A többieket, a heverő köveket egyesével fel kell kapni, s gyűjteni. Ilyenképpen az egyedül szereplő dobókövet négyszer fogja fel az összefogott marék háta. Ezen lovagol tehát a dobókő. 14. Bokros. Nagyon szép, látványos alakzat. A már ismert dobó, felkapó mozdulatokkal egyenként szedik és dobják fel a szétszórt köveket. Először egyet, majd sorban egyszerre kettőt, hármat, s négyet dobnak fel és kapnak el. Természetesen, a feldobott és visszahulló kövek száma növekszik a levegőben, s a marékban. Voltaképpen mindegyik kő egyre gyarapodó dobókő. bokorrá szaporodik. A kövek elkapása egyre neheze