A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Zádor Tibor: A Sárospataki Kollégium szerepe B.-A.-Z. megye testnevelésében és sportéletében

Az állami és hitfelekezetek által fenntartott iskolákban viszont csak az 1868. XXXVIII. tc. 11. §-a teszi lehetővé, illetve kötelezővé a testgyakorlás bevezetését. Az 1880. évi „Tanügyi Előterjesztés" a sárospataki gimnáziumi tantervjavaslatban már mind a 8 osztályban kötelezővé teszi a testnevelés tanítását. 1891-ben a magyarországi ev. ref. egyház egyetemes tanügyi bizottsága a sárospataki gimnázium testületét kérte fel az érvényben levő gimnáziumi tantervek bírálatára. A tanári kar a tornára vonatkozóan az állami tanmenet elfogadását ajánlja, de a heti két tornaóra helyett heti három órának a bevezetését tartja szükségesnek minden osztályban. A tantestület azt kívánta, hogy a nyári torna, vagy játszótér télen korcsolyatér legyen, amit a tanügyi bizottság úgy módosított: „óhajtjuk, hogy a korcsolyázás a tornázáshoz, mint rendes gyakorlás vétessék fel." Az 1859—60. iskolai évről kiadott Tudósítás Testgyakorló Intézet című rovata azt mutatja, hogy egy költséges „testgyakorda" épült. Az 1865ben alakult Pesti Torna Egylet, amely hazánkban a tornasport elterjesztő je lett, Budapesten a Szentkirályi utcában épült tornacsarnokát, amelynek építési költségeihez maga az állam is hozzájárult, csak 1870-ben avatta fel. Sárospatak újabb áldozatot hozott a testnevelés érdekében, amennyiben 1878-ban már a második tornacsarnokot építették fel, ezt az Iskolakertben. A sport szeretete más formában is megnyilvánult, mert 1869-ben létre jött a tornaegylet. Az atlétikai sportok meghonosítása a magyar sportéletben Esterházy Miksa személyéhez fűződik, aki azt tapasztalta, hogy a magyar társadalomban bizonyos sportágak igen kedveltek, de ezek csak a gazdag osztályok tagjai részére biztosítanak sportolási lehetőséget. Esterházy olyan sportágat, játékot akar a magyar ifjúsággal megismertetni, amit mind a városi, mind a falusi fiatalember könnyen művelhet, s alig kíván anyagi megterhelést. 1875-ben megszervezi a Magyar Athletikai Clubot, amely nagy szerepet vitt az atlétika hazai elterjesztésében. Ez az új sportág rövid idő múlva követőkre talált Sárospatakon is, ahol az 1879—80-as iskolai évtől minden év bezárása előtt nyilvános tornavizsgát tartottak. Ennek keretében több számban versenyeket rendeztek az egyes évfolyamok részére. Hosszú táblázatok tüntetik fel a győztesek nevét, helyezésüket s a későbbi években már eredményüket is. 1880-tól 1887-ig az első osztályosok részére 60 m-es síkjutást, két éven át 100 m es síkjutást, 1890-től ismét 60 méteres síkfutást rendeztek. A másod-, harmadosztályosok, 6,5 m hosszú rúdkúszásban versenyeztek, később ehelyett kötélmászást rendeztek. 1880-tól kezdve rendszeresen versenyeztek távolugrásban, magasugrásban, rúdugrásban és váltakozva rendeztek 200-tól 500 méteren ugyancsak váltakozó számú (3, 4, 6, 9) akadállyal akadályjutást. 1885-től a hetedik, 1888-tól pedig a nyolcadik osztályú tanulók is részt vettek a versenyeken. Sárospatakon már 13 évvel korábban bevezették a tornaversenyek rendezését, mint az ország többi középiskolájában, amelyekben csak a VKM 1892-ben kiadott rendelete után rendeztek tornaünnepélyeket.