A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Zádor Tibor: A Sárospataki Kollégium szerepe B.-A.-Z. megye testnevelésében és sportéletében

külön időt szabtak meg, s akik nem abban az időben játszottak, azokat az ellenőrnek be kellett jelentenie. A „custosok ... a mezőre játszani menők között a rendet feltartották." Ebből az idézetből láthatjuk, hogy a Sárospataki Kollégiumban a játék 1650 előtt annyira elterjedt, hogy külön rendfenntartó hallgatókat rendeltek ki a mezőre játszani menőkhöz. Az iskolai testnevelés alapelveit Comenius Arnos János fejtette ki elsőnek — akit a sárospataki főiskola újjászervezésére hívtak meg — s ahol 1650-től 1654-ig működött. A világhírű nevelő a humanista eszmék híve volt. Ezek a tanok azt hirdették, hogy a művelődés alapja az újból életre keltett ókori, görög és római műveltség legyen. Ennek a műveltségnek kialakításában, az ember nevelése terén a testi nevelés vezető szerepet játszott. Ezért Comenius is a testgyakorlást az iskolai nevelés fontos részének tekintette. Comenius latin, német, magyar és cseh nyelven írta meg az Orbis pictus címen elterjedt művét, amiben a nevelésre, így a testi nevelésre vonatkozó elveit — éppen magyar földön — hirdette meg. Comenius műveiből olyan testnevelési irányelvek és sportgondolatok sugároznak ki. amelyek érvényét napjainkban is el kell ismernünk. Azt hangoztatja, hogy a testi erőt és az elme élességét a mozgás adja, illetőleg fejleszti. Az iskolai nevelésben meghatározott időt ad a testgyakorlatok végzésére és elsőként mondja ki, hogy az iskolának játékos, kellemes helynek kell lennie, olyannak, ami nem fáraszt, hanem — akár csak a játék — a léleknek és testnek élvezetes mozgásait szabályozza. Comenius mindazokat a gyakorlatokat ajánlja, amelyek az emberi erő fejlesztésére szolgálnak. Ilyenek a futás, ugrás, dobás, birkózás, kocsizás, labdázás, vagyis azok a mozgásformák, amik nagyjában a mindenkori sportolás elemei. Szocialista fejlődésünk termelési eredményei több szabad időt biztosítanak az emberek számára, s ennek hasznosabb felhasználása érdekében figyeljünk fel Comenius következő mondataira: ,,a munkának szüneteit használjuk fel szórakoztató látványosságra, testfejlesztő mozgásokra, élvezetes versenyekre és játékokra, a léleknek időnként engednie kell feszültségéből, a gondok közé örömöket kell vegyíteni, hogy a túlságosan megfeszített húr el ne pattanjon." A sportszerűség gondolatát már a játékról kialakított szemléletében is hangsúlyozza, amikor a következőket írja: ,,Hogy a játék olyan játék legyen, amely gyönyörködtet és nem gyötör, keress magadhoz hasonló korú és körülményű játszótársat, akivel bármilyen izgalommal küzdesz is. minden kifogástalanul menjen végbe, hogy a játék vége ne legyen csúfolkodás, vagy veszekedés." Comenius pataki tevékenysége a testnevelés terén korszakalkotó volt, hozzájárult a modern iskolai testnevelés megalapozásához. A XIX. század elején újabb hatás éri a sárospataki főiskola és ezen keresztül a hatósugarába tartozó megyék testnevelési és sportképzését. Ugyanis Váradi Szabó János Yverdonból Patakra hívta Egger Vilmost, Pestalozzi segédtanítóját, aki a Patakon élő Vay család gyermekeit tornára és németre tanította. Pestalozzi yverdoni iskolája európai hírre tett szert. Hazánkból is többen jártak ott s az ő iskolájában tanult magyar fiatalok terjesztették és alkalmazták Patakon a stilizált mozgáselemekből összeállított és vezényszóra végrehajtott szabadgyakorlatokat. Clair Ignác, aki