A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen

Medgyessy magyarsága azt jelenti, hogy minden nacionális sallangtól megtisztítva, gyökerében magyar művészetet teremt, úgy mint Móricz Zsigmond, vagy Kodály Zoltán. Szembeszáll kora neoklasszicizmusával, akadémizmusával, Zala Györgyék kosztümös ősmagyarkodásával. Van bátorsága a mesélés helyett tőmondatban beszélni, tömbszerűen zárt monumentális szobraival, a részletek elhagyásával az igazat, nem csak a valódit kimondani. Van bátorsága csak szobrot csinálni, s ereje kizárólag a képzőművészet eszközeivel élni. S ez a momentum emeli Medgyessy szobrászatát az európai szférába, az egyetemes művészet rangjára, s műveinek kvalitásával színvonalára. Életműve úgy modern, hogy ,,benne van az egész múlt és még valami" — ahogy Babits mondaná — s ez a valami kora teljes értékű kifejezése s vele az emberi teljesség és szépség érvényesítése. Alkotásai úgy egyetemesek, hogy sajátosan magyarok, tősgyökeres alföldiek. E nemzeti, történeti gyökerű szobrászaténak keresem a helyi, debreceni színeit és eredőit. Medgyessy és Debrecen — e cím kapcsán a következő témakörökről beszélhetünk : 1. Debrecen, mint Medgyessy Ferenc szülővárosa, családi és diákélményei színhelye. 2. Debrecen és környéke szellemi és tematikai, formai hatása művészetére, jelleme alakulására. 3. Medgyessy és Debrecen félhivatalos, hivatalos kapcsolatai — a művész és debreceni mecénás köre (kisplasztikái a Déri Múzeumban, síemlékei a köztemetőben, köztéri szobrai, monumentális épületdíszítő plasztikái Debrecenben). 1. Medgyessy Ferenc ifjúkora, diákélményei Székely származású családja a XVII. századtól él Debrecenben, ő tehát tőzsgyökeres debreceni. 1881. január 10-én született. Szülőhazájáról így emlékezik meg: ..Debrecenben születtem a mostani Bethlen utca 33-tól a huszadik házban, az 53. táján. Van ott egy kiugró ház, s ami az után következik, a Thaly Kálmán utca felé, belül árkádos épület, az volt az én szülőházam. Egyébként pedig a Kertész családé. Nótát is tudtunk rá: Kéri Julcsa pendelye, sövényre van terítve, Kertész Dani őrizte, hogy a szél el ne vigye."

2 Két érdekes gyermekkori emlékét szintén önéletrajzi írásai őrzik, — egyik a Református Kollégium-beli élményére, kisdiák csínyjére,

3 másik Adyval való ismeretségére vonatkozik: „VII-es voltam, ebéd után apám friss vizet kért. Azt mondta erre anyám, hogy a lány már elment az emlékkerti kútra, jó ideje odavan." „Ugyan nézd meg mán Feri, miért nem jön az a lány?" — biztat apám. Utána megvek, hát ott enyeleg vele a kútnál — Ady Endre."

4 Évtizedek távlatából az 1937-es párizsi siker után Móricz ír volt debreceni iskolatársáról, a kis diák Medgyessyről: „Ma olvasom félhivatalos, nagy lapban, egészen hivatástalan, kis betűkkel, hogy Medgyessy Ferenc