A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Zádor Tibor: A Diósgyőri Társpénztár

választmány a közgyűlésen megválasztott 6 választott és 6 kinevezett tag volt, azonkívül 6 választott póttagból állott." A társpénztári vagyonhoz földingatlanok is tartoztak, amelyből egyrészt az Űjgyárnak gyárbővítés céljaira adtak el bizonyos területet, másrészt pedig — közel 50 holdat — a társpénztári tagoknak ugyancsak házhely céljaira az 1935., 1936. és 1941. években jutányos áron és kedvező fizetési feltételek mellett kiparcelláztak. Ezeken kívül a vasgyári kórházat modernizálta, az orvosi rendelőket bővítette (fogászat, bőrgyógyászat, stb.), új orvosi körzeteket létesített, szakorvosi rendeléseket rendszeresített. Hajdúszoboszlón a tagok részére gyógyüdülőt létesített. 1944. május 10-én az akkori kormányzat a Társpénztár önkormányzati jogát felfüggesztette és annak teendőit a társpénztári elnök hatáskörébe utalta. 1945. szeptember 5-től a diósgyőri Társpénztár visszakapta önkormányzati jogát, aminek gyakorlását az intéző bizottság látta el. 1948. május 1-től a társpénztárak a biztosítottak tökéletesebb betegségi biztosítása érdekében, — önkormányzatuk fenntartása mellett — szövetségbe tömörültek, amelynek elnevezése Bányatárspénztárak Szövetsége volt. A Társpénztárak 1948. november 1-től ügymenetüket az üzem kezelésétől elkülönítve saját személyzetükkel intézték. 1949. január 1-től a Társpénztár nyugbérbiztosítási ágazata megszűnt, a tagok nyugbérbiztosítását az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTÍ) látja el. 1949. március 1-től a bányatárspénztárak feladatkörét a közös bányatárspénztár, az Országos Bányatárspénztár intézte, amelynek kerületi kirendeltségévé vált a diósgyőri Társpénztár. Az Országos Társadalombiztosító Intézet 1950. január 1-től átvette a munkavállalók betegségi biztosítását s a Diósgyőri Bányatárspénztár működését 1949 .december 31. napjával megszűntette. Ettől az időtől a Diósgyőri Bányatárspénztár mint az OTI Kerületi Kirendeltsége működött, majd 1950. október 1-től a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ Kirendeltségeként látja el a rábízott feladatkört.

w A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendelkezése értelmében a társadalombiztosítás igazgatását maguk a szakszervezetbe tömörült dolgozók végzik és 1950. október 1-től a társadalombiztosítás körébe tartozó feladatokat a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) irányításával a szakszervezetekbe tömörült dolgozók látják el. A társadalombiztosítás központi igazgatási és ügyviteli feladatait pedig a SZOT irányítása alatt működő Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) látja el, amely a szocialista társadalombiztosítást a dolgozók széles rétegében a megszűnt társpénztárak helyett nyújtja a dolgozók életének megkönnyítése, jobbátétele és egészségének megóvása érdekében. Zádor Tibor JEGYZETEK 1. V. ö. Hennel Ferenc: A társpénztár rövid történeti fejlődése. Kézirat a Központi Kohászati Múzeumban továbbiakban: KKM.) 2. A Diósgyőri Bányatárspénztár Kezelő Hivatala: A társpénztári intézmény rövid leírása. I. rész. 1918. Kézirat. KKM.