A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)
NÉPMŰVELÉSI ÉLETÜNKBŐL - Remenyik Jenő: A Kis Jankó Bori országos hímzőpályázat
idejűleg a népművészeti szövetkezetekben dolgozó népművészek munkáinak minőségi felülvizsgálatára megalakult a Népi Iparművészeti Tanács. Feladata lett még a ..népi iparművész" cím odaítélése, azoknak az alkotónépművészeknek, akik a hagyományok ápolása mellett képesek alkotóan továbbfejleszteni népi díszítőművészetünket. 1954 óta 472 alkotó kapta meg a népi iparművész címet. Ezek közül a legtöbben hímzők. 1953 óta a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata alapján minden év augusztus 20-án adják át a „Népművészet mestere" címet és jelvényt a népművészet terén kimagasló eredményeket elért népművészeknek, akár egyes alkotások, akár hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságuk elismeréséül. Azóta 153-an részesültek e nagy kitüntetésben. Eddigi kitüntetettek 22 féle művészeti ágat képviselnek, amely magában jelzi a magyar népművészet sokrétűségét, változatosságát. Az elismert népi ipraművészeink és a kitüntetett népművész mestereink az elmúlt 25 év alatt igen sokat tettek népművészetünk széleskörű terjesztésében. Munkásságukat a pályázatok, országos és nemzetközi kiállítások, a szakirodalom és filmek révén egyre többen ismerték meg. Megyénkben is igen sokan kezdtek érdeklődni a díszítőművészet iránt. Ebben az időben is szerettek a lányok, asszonyok tűvel foglalkozni, szerették lakásukat díszíteni, a magukkal hozott kispolgári múlt szemlélete kísérte alkotó tevékenységüket. Alkotásaik giccses, szentimentális légkört árasztottak. Az asszonyok igényeinek kielégítésére 1957 márciusában a 1. kép: „Így kezdtük". Szerencs, 1958.