A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. (Miskolc, 1971)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Mádai Gyula: Hagyományos fadöntés a Bükk hegység borsodi erdőiben

A legtöbb idős favágó buzdító szavakkal kezd dönteni: ,,Isten segíjj meg!" — mondja. Ezzel hozzálátnak a munkához. Először megtisztítják a fa környékét az aljnövényzettől, gyomtói, bokroktól. Tisztítás után megcsapkodják a fát. azaz alul. a fűrészelés későbbi helyén fejszével lehasgatják a háncsot a törzsről. Majd az ezzel ellentétes oldalon, tehát a dőlés irányában a két fadöntő fejszével behakkolja a fát. Ütemesen, felváltva csapódik fejszéjük éle a fatörzsbe (1. kép). Gyakorlott ölfavágók hakkolása a kézicséplés hangjára és ütemére emlékeztet, Kisgyőri ölfavágók mondják: ,,olyan, mintha csépelnénk." A nép több kifejezést használ erre a műveletre: Mályinkán, Dédestapolcsányban behakkolják, Diósgyőrben alávágják, vagy behajkolják a fatörzset, Kisgyőrben beréhelik, behakkolják, de Gömör megyében behókácsolják.

10 a hajk, hakk, hókács: fejszével kivájt, befelé keskenyülő, dőlést irányító rés (2. kép). Télen, amikor jeges a fa, mélyebben hakkolnak. nehogy dőléskor elrepedjen a törzs. A bükki ölfavágók még a múlt század első évtizedeiben is többnyire fejszét használtak, nehezen barátkoztak meg a fűrésszel. Ezért is fizettek magasabb bért a fűrészt is alkalmazóknak 1812-ben a diósgyőri koronauradalmi erdőkben." Az 1950-es években a volt kisnemesi — vagy volt úrbéres körbirtokosságok tagjai is csupán fejszével dolgoztak erdőikben. Fűrészt csak öreg fa kidöntése közben használtak. így döntöttek fűrész nélkül: mély hajkot vágtak a dőlési irányban, mélyebbet, mint amikor fűrésszel is dolgoznak. Ezzel ellentétes oldalon újabb hajk készült az előbbi módon, ugyancsak fejszével, de az előző hajknál magasabban. Különben 2. kép: A kivájt irányítórés, a hakk 3. kép: Fejsze helyettesíti az éket Kisgyőr (Borsod ni.) Kisgyőr (Borsod m.) Mádai Gyula felv.. 1966. Mádai Gyula felv.. 19Ö6.