A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)

Kilián István: Megalakult a Legújabbkori Történeti Múzeumi Bizottság

dőbástyája", mely „nélkül nem létezhetnek". Valamennyi munkást harcba hívtak a „nagy ellenséggel" szemben [10]. Az augusztus 4-i gyűlés lefolyását nem ismerjük, nem tudhatjuk, hogy a hatóságok ilyen viszonyok között egyáltalán engedélyezték-e megtartását? Azt tudjuk, hogy a szakcsoport ekkor nem alakult meg. A feszültség tehát tovább fokozódott. E feszült légkörben írta meg a „két öreg Gfrejter" üzenetét, melyet a falak megőriztek számunkra. Ki volt e két öreg munkás? A korabeli tudósításokból megtudjuk, hogy Bedács Bertalant 1907. november 3-án a szakcsoport létrejötte alkalmából az új vezetőségbe beválasztották, és a két bizalmiférfiú egyike ő lett [11]. Az építőmunkás szakcsoportot ugyanis csak november 3-án alakították meg. A jelek szerint a vezetőségbe mind új munkások kerültek be, hogy ezzel is csökkentsék a csoporttal szembeni támadás lehetőségét [12]. íme, ha nem is teljes részletességgel, de előttünk áll a miskolci építőmunkások küzdelmének egy hősies korszaka. LEHOCZKY ALFRÉD JEGYZETEK [1] Komáromy József: A miskolci Nemzeti Bank falában talált 1907-es röplap. A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei. 5. sz. 60—64. 1. [21 Vö. Lehoczky Alfréd: Az 1906. évi miskolci általános sztrájk. Borsodi Szemle, 1963. évf. 3~ sz. 67—73. 1.; Gyimesi Sándor: A miskolci építőmunkások 1906-os sztrájkja. Borsodi Szemle.. 1963. évf. 3. sz. 73—75. 1. |31 Építőmunkás, 1907. évf. márc. 1. sz. [41 Uo. [5] Uo. ápr. 1. sz. [61 Uo. jún. 1. sz. [71 Uo. jún. 15. sz. A munkások joggal hangsúlyozták a felhívásban, hogy „csak a kollektív szerződést akarják érvényre juttatni". [8] Uo. júl. 15. sz. A belügyminiszteri döntés feloszlatási okként hozta fel még a következőket: a rvénztáros a szakcsoport pénzét lakásán tartja; a megengedett díjakon kívül „pártadó", „ellenállási alap", és „Népszava előfizetés" címén más díjakat is szed; s hogy a vezetőség más munkásokat is' meghívott az egyletbe, és azoknak felolvasták a munkavállalási feltételeket. Az Építömunkás joggal utasította vissza ezeket az átlátszó és általa is nevetségesnek minősített okokat. [91 Uo. [101 Vö. Komáromy József: I. m. 60. 1. [111 Építőmunkás, 1907. nov. 15. sz. [121 Uo. A vezetőségbe a következőket választották meg: Nagy Béla (elnök). Tóth Ferenc (jegyző). Feledi János (pénztáros), Hornyák István és Gál János (ellenőrök), valamint Bedács Bertalan: és Jámbor János (bizalmi férfiak). Megalakult a Legújabbkori Történeti Múzeumi Bizottság Hazánk felszabadulásának közelgő 20. évfordulója alkalmából egyre égetőbbé válik az a feladat, hogy a felszabadult Magyarország rendkívül intenzív fejlődésének történeti dokumentumait összegyűjtsük. A munka során összegyűlt anyagból szeretnénk megrendezni a 20. évfordulóra tervezett kiállítást. Az alakuló ülést 1964. március 8-án tartották meg a bizottság tagjai. Komáromy József, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója javaslata alapján a bizottság elnökévé Hegyi Imrét, alelnökké Gulyás Istvánt és Tóth Józsefei, titkárrá Kilián Istvánt választották meg. Komáromy József határozta meg a feladatot. Űgy kell megszervezni a gyűjtést, hogy annak eredményeként egy reprezentatív kiállítás lehetőségei szülessenek meg, másrészt pedig előkészítsünk egy széles területeken mozgó megyei történeti kutatást. A megyei történeti kutatás alapján születne meg az a