A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)

Kilián István: Megalakult a Legújabbkori Történeti Múzeumi Bizottság

tanulmánykötet, amit a bizottság jelentetne meg a gyűjtött és feldolgozott anyag alapján az ország felszabadulásának '^5. évfordulója tiszteletére. A titkári beszámoló már konkretizálta a feladatokat. A tárgyi és írásos anyag felkutatása és összegyűjtése a társadalmi, a gazdasági, a politikai és kulturális élet minden területére kiterjedne. Minthogy a tervezett kutatómunka ennyire széles skálájú, ezért kértük meg a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet legkülönbözőbb területén dolgozó elvtársakat, hogy a kutató- és gyűjtő munkában legyenek segítségére a múzeum dolgozóinak. A gazdasági élet területén gyűjtenünk kell mindazokat a tárgyi és írásos emlékeket, amelyek történeti szempontból bizonyítják a 20 éves fejlődést. Miskolc és a megye ipari központ. Az ország nehéziparában a megye fontos szerepet játszik. Miskolc, Ózd, Kazincbarcika, Borsodnádasd iparának fejlődése az eltelt 19 esztendő alatt óriási. Éppen ezért a kiállításon be kell mutatnunk ezt a nagymérvű változást. A felszabadulás utáni megyei ipartörténetben is fontos állomás az üzemek, bányák gyárak államosítása. A régi és az új cégtáblák, az államosítást üdvözlő feliratok, transzparensek, az államosított gyárak dolgozóinak első gyűléseikről készített fényképek kitűnően dokumentálják a szocialista iparfejlődés első lépéseit. Az elmúlt 20 év alatt a megye ipari üzemeinek nagyarányú technikai fejlődését kell megfigyelnünk. Üj üzemek, üzemrészek épültek. Ezeknek a tervrajzai, makettjei a megye iparfejlődésének nagyszerű bizonyítékai. Nagyot fejlődött a mezőgazdaság. A parasztság az 1000 esztendős nincstelenség után végre az életet adó földhöz jutott. A földosztás tárgyi emlékeit is össze kell gyűjtenie a bizottságnak. A mezőgazdasági élet felszabadulás utáni fejlődésének másik fontos állomása a kollektivizálás. Nemcsak a kiállítás történeti adatai számára, hanem a történeti kutatás céljából is fel kell mérnünk az adatokat, össze kell gyűjtenünk a vonatkozó tárgyi és írásos anyagot is. Társadalmi és politikai életünk is bővelkedik az elmúlt 20 esztendő alatt történész számára érdekes eseményekben. A felszabadult Magyarország első politikai lépéseinek dokumentumait kell összegyűjtenünk. A választások során a politikai pártok plakátokat adtak ki. Összegyűjtjük a választási plakátokat, röplapokat, a politikai pártok, a szakszervezetek kiadványait, az egyes rendezvények nyomtatott meghívóit, a politikai pártok tagjainak ma már nem szükséges igazolványait, okleveleit. Kulturális életünk is nagy fejlődésen ment keresztül. A nyolc osztályos kötelező általános iskola bevezetése megnövelte a műveltségi színvonalat, s a pedagógusok felelősségét. A jelentősebb községekben kultúrházak, kultúrcsoportok, szakkörök működnek. Ezeknek az intézkedéseknek és intézményeknek a tárgyi és írásos adatait is össze kell gyűjtenünk. Gondolnunk kell tehát itt is zászlókra, a művelődési otthonokban működő ifjúsági szervezetek működésére vonatkozó adatok felkutatására. A feladat tehát meglehetősen sokrétű. Meg kell ezt tennünk, hiszen talán már mi is elfeledkeztünk a felszabadulást követő fejlődés gyakran még saját életünkre is kiható, ma már történeti értékűvé váló eseményeiről. Az alakuló ülés után a bizottság hamarosan hozzálátott a munka tényleges megszervezéséhez. A hozzászólások során vállalt feladatok azonban nem terjednek ki a fejlődés minden területére. Éppen ezért a bizottság elnöke és titkára úgy kívánja a rábízott feladatokat ellátni és elláttatni, hogy minden tagnak a saját munkaköréhez, hivatásához legközelebb eső területen ad ki gyűjtési szakterületeket. A taglétszám bővítése egyes szakágak kutatási feladatainak megfelelően továbbra is szükséges. Az alakuló ülésen a tagok az elnököt, alelnököket és a titkárt felruházták a taglétszám bővítésének jogával. A tisztségviselők megbeszélésein már kirajzolódtak a megrendezendő kiállítás tárgykörei is. Az ipar vonatkozásában mindenképpen helyet kell kapnia a kiállításon