A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)

Csanády László: A szentpéteri kapui kórház jelentősége

és Kimnach: Tél című képeit vette meg a múzeumi képtár számára. Vay Elemér főispán megvette Edvi Illés Aladár: Segesvári részlet c. akvarelljét, Lánczy Leó bankigazgató, Miskolc képviselője pedig Kemenszky Árpád: Viszontlátás és Neogrády: Vesztett boldogság c. képeit és mindhármat a múzeumnak ajándékozták [8]. A kiállítással kapcsolatos kiadásokról Hock János készített sajátkezűleg egy összeállítást, melynek végösszege 631 Ft-ot tett ki [9]. Tarnay Gyula elszámolása szerint a kiadások 666 forintot tettek ki. A bevétel pedig 747 forintot (melyből 300-at a Közművelődési Egyesület adott támogatásként) a mutatkozó bevételi többletből egy képet vásároltak a múzeumi képtár részére. Végeredményben az első kiállítás jó eredményekkel zárult. Hatása különösen a múzeum szempontjából igen kedvező volt. Glatz Oszkár és Edvi Illés Aladár képei a képtár legjobb alkotásai voltak. A Nemzeti Szalon azonban nem folytatta Miskolcon ezeket a kiállításokat. Okát valószínűleg abban kell keresnünk, hogy 1902-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat rendezett kiállítást és a város, illetve a Közművelődési Egyesület a Társulattal került kapcsolatba és így további kiállításokra is került sor. Az első képzőművészeti kiállítás jelentőségét elsősorban abban kell látnunk, hogy felkeltette a miskolciak érdeklődését a művészet iránt. A látogatók száma egészen jelentős volt és a vásárlás is figyelemreméltó. Növeli még ezt az a tény is, hogy nem a legvagyonosabb réteg, hanem inkább a tisztviselők vásároltak. A Szalon ezzel végeredményben elérte célját felkeltette az érdeklődést, arra azonban már nem telt úgy látszik erejükből, hogy a megkezdett úton íl| Szabadság. 1899. 31. [21 Hock János: Magyar művészet a magyar vidéken. Szabadság. 1899. 24. 25. [31 Szabadság, 1899. 87. Í4I Uo. 46. 87. [51 A miskoLczi képzőművészeti kiállítás lárgymutatóia. [61 A műtárlatról. Szabadság, 91., 9'2. sz. 1893. [71 Borsodmegyei Lapok, 1899 . 94. [81 Szabadság, 1899. 93. [9j Herman Ottó Múzeum Művészettörténeti Adattár 62. Nyolc évig tartó építkezési munka eredményeként, 300 millió Ft értékű beruházással létesült ez a kórház-városnak is nevezhető egészségügyi központ, Miskolc északi bejáratánál. A katonai létesítményként megkezdett építkezést 1956-tól egészségügyi célokra alakították át. \ kórháztelep 42 hold területen 35 épületből áll, melyek összes beépített légköbmétere 236 295 köbméter. A kórház kialakításának beruházási programja 1957-ben készült. Már ekkor megállapítható volt, hogy a modern kórháztelepítési és építkezési elveket nem lehet betartani, mivel az épületek nyers építési munkái elkészültek, s ragaszkodni kellett a már elkészült épületekhez. tovább haladjanak ZSADÁNYI GUIDÓ JEGYZETEK 20 ÉVÜNK TÖRTÉNELME