A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)
Csanády László: A szentpéteri kapui kórház jelentősége
A beruházás 80 százaléka átalakítási munkaként valósult meg és csupán a prosectura, valamint a lakótelep és nővérszállás készült új tervek alapján a rendeltetési cél figyelembevétele mellett. Az épületek szétszórtsága, a homlokzati kialakításban a cél és tartalom nélküli monumentalitásra való törekvés — az átépítés folyamán sem volt teljesen eltüntethető. Az egymáshoz nem kapcsolódó épületekből úgynevezetü pavillon rendszerű kórháztelep létesült, melynél az azonos funkciók összevonása és a koncentráltságból adódó magasabb szintű kialakítása nem volt lehetséges. Szinte épületenként kellett röntgen, műtő és laboratóriumi részleteket létesíteni a pavillon rendszer miatt. Mindeme hátrányos adottságok mellett a kialakított 1008 betegágyat tartalmazó kórházkombinát Miskolc korszerű betegellátó intézménye lett *. Korszerűen kialakított tizenegy betegosztályon folyik a gyógyítás 211 kórteremben. A kórtermek tervezése és kivitele során megvalósultak a betegellátás modern elvei, az ágyszámok, valamint a technikai és medikai felszerelés vonalán is. A felnőtt kórtermek közül: 4 db — 1 ágyas 67 db — 2—3 ágyas 21 db — 4 ágyas 31 db -— 5 ágyas 59 db — 6 ágyas A gyermek kórtermek: 26 db — 7—10 ágyas 2 db — 10 ágy feletti. A kórtermek összes alapterülete 5481 négyzetméter,vagyis átlagosan 25,8 négyzetméter nagyságrendűek. Az egy ágyra eső kórtermi alapterület 5,08 négyzetméter/ágy. A tágas, színes belső festéssel kialakított betegszobák olvasó ágylámpákkal, rádió csatlakozással, központi nővérhívó berendezéssel és hideg-melegvizes mosdókkal vannak felszerelve. A betegosztályok öt épületben, a lehetőségekhez képest koncentráltan helyezkednek el. Tizenegy korszerűen kialakított és felszerelt műtő került kiképzésre, melyből hét a sebészeti pavillon legfelső emeletén, izoláltan, az összes kiszolgáló helyiségekkel ellátva helyezkedik el. Megvalósult a kórház építése során a mozgásszervi-rehabilitációs osztály is. A korszerű munkatherápiás műhely és park építése is megkezdődött. A kórháztelep önálló hőenergia-ellátását 3 db 300 köbméteres B. V. kazán biztosítja, korszerű garázs-műhelyépület, konyha, mosoda és étterem, valamint kultúrterem és előadó termek épültek. Az épületeket 3023 folyóméter hosszú távfűtési vezeték köti össze a kazánházzal és portalanított — 3225 fm hosszú — úthálózat biztosítja a közlekedést. A betegek és a kórházi dolgozók részére közel öt millió Ft értékű és a teljes területnek több mint felét elfoglaló park létesült, amely növekvő növényzetével az egyébként szétszórt épületek között a pihenésen kívül a természet kapcsolatát is megteremti. Már a kórházi dolgozók társadalmi összefogásával készült a kertészeti üvegház, valamint a strand és sportpálya. A kórháztelep központi épületében nyert elhelyezést az igazgatóságon kívül a megyei egészségügyi osztály és a megyei közegészségügyi és járványügyi állomás, a laboratóriumok, valamint a rendelő intézet. *) Az 1964. év végén üzembehelyezett 351 ágyas ideg-elme épület gazdasági és ágyszámmutatói az elemzésekben még nem szerepelnek (44.700 m 3 ).
