A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Várostörténeti kutatások - Komáromy József: Adatok a megyei tanács székháza építéstörténetéhez

Adatok a megyei tanács székháza építéstörténetéhez A miskolci megyeházának, ..Borsod megyének díszes palotája" építéstörténetét Keresztesy Sándor írta meg 1943-ban megjelent húszoldalas feldolgozásában [1]. Ez a feldolgozás elég szűkszavú és főleg az a hiányossága, hogy nem tér ki azokra a kérdésekre, amelyek megvilágították volna az első barokk kori megyeháza és a mostani klasszicista megyeháza közötti összefüggéseket, az első épület leírását, majd lebontását. Az első, barokk kori megyeháza építési idejét általában 1723-tól datálják a krónikások, de ennél többet nem is mondanak. Sőt az évszámban sem egyeznek meg az első, barokk kori megyeházát illetően [2]. Egy másik forrás ugyanis az 1732-es évet jelöli meg [3], amikor a megyei levéltár — az 1732. évi statútum alapján — Kassáról előbb a szendrői ferences kolostorba, majd Miskolcra került. Igaz, hogy ebben az időben még levéltári elhelyezési kérdésben sem volt különösebb probléma annak a levéltárnak az egykori megyeházán való elhelyezése, mert összes iratai ekkor még három ládát (!) töltöttek meg, „egy veresfiókos, egy zöld és egy pártázatlan ládát". Leveles Erzsébet, aki a barokk kori, első megyeháza kérdésével röviden, de egyáltalán foglalkozott, azt írja, hogy „1727-től, amikor 4 összefüggő telkenfelépült a faragott kőszobrokkal díszített kétemeletes (!) vármegyeháza, Miskolc a megye székhelyévé vált... "[4] Ügy gondolom, kétemeletes épületről a barokk kori megyeházánál nem lehet szó. Itt Leveles Erzsébet a „két kontignációs" kifejezést használta rosszul, ami két szintet jelent, ez esetben tehát egy-emeletes épületet. Tehát megmaradtunk annál, hogy az első barokk kori megyeháza egy-emeletes volt. A barokk kori székház megépítése mindenképen szükségessé vált. Tudunk a megyegyűlésekről a XVIII. század első negyedében már elég adatot, ami indokolta a székház mielőbbi felépítését. 1711-ben a megye 44 gyűlést tartott, jórészt Miskolcon, de ezenkívül Szentpéteren, Szirmabesenyőn és Aszalón. 1712-ben 32 gyűlés volt Miskolcon, Szirma besenyőn, Ernődön, sőt Egerben. 1713-ban 23: gyűlés volt, nagyrészt Miskolcon, de két esetben Csaton, majd Szentpéteren,. Ónodon és Keresztesen. 1721-ben már csak hét gyűlést tartottak, de mind Miskolcon, 1723-ban szintén valamennyi gyűlést Miskolcon [5]. Mindezekhez a gyűlésekhez abban az időben még nem kellett okvetlenül székház. A megye ügyeinek intézése, mint olvastuk, forrásaink alapján lezajlottak kolostorban, egy-egy nagybirtokos honorácior nemes kúriájában, sőt valószínű, hogy több gyűlést Miskolc város tanácsának házában tartottak. Az első barokk kori megyeház épületéről eddig semmi építészeti vagy más jellegű leírásunk nincsen, vagy legalább is nem került elő. Sajnálatos ez, mert egyik barokk kori középületünk tűnt el nyomtalanul, ami kiegészítette volna barokk kori építészeti ismeretanyagunkat. A feladat tehát az, hogy eddig fel nem kutatott forrásanyag után kell néznünk és a kérdést nemcsak építészeti vonatkozásban, hanem a megj'eháza telkének mai kialakulásáig kell folyamatosan vizsgálnunk. Az épületet illetően már eddig is van néhány általunk felkutatott adat,, a telket illetően pedig ki kell indulnunk abból az eddig végzett topográfiai vizsgálatból, amelyet a múzeumban megindítottunk és amelynek eddig több eredménye is született. Ennek az előzetes közleménynek nem a teljesség a célja. Itt csupán röviden akarjuk érinteni az első barokk kori székházra vonatkozó — és eddig le-