A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 5. (Miskolc, 1963)

Várostörténeti kutatások - Komáromy József: Adatok a megyei tanács székháza építéstörténetéhez

Borsodvármegye székházának tervrajza 1811-ből. Ennek a homlokzati tervrajznak eredetije lappang, csupán fotókópiája maradt meg a század elejéről. Valószínűleg az Állami Miskolci Levéltárban őrzött, 1812-es dátummal ellátott Lossonczy József-féle eredeti tervrajznak egyik változata. közöletlen adatunkat és hozzátesszük azt a néhány topográfiai adatot, amellyel valamelyes kép bontakozik ki a barokk kori székházzal kapcsolatban. Ennek ismertetése után pedig, kiegészítésül a második, klasszicista székház építésének idejéből közlünk olyan eddig nem ismert néhány adatot, amely a mai székház felépítésének körülményeire vet élesebb fényt. Nézzük előbb a megyeháza telkének kialakulására vonatkozó adatokat. A telek északi fele 1720-ban a Varga- és Lengyel-család birtokában egyéni tulajdon, déli fele 1760-tól a Balog-családé [6J. Nem tűnik ki, hogy ez a két — az utcára merőlegesen álló — hosszant vonuló családi telek nyugati vagy keleti részére vonatkozik-e az említett családi tulajdon, s hogy az 1727-ben megkezdett építkezés alkalmával mennyi terület lett a székház építésére fordítva és hogy ez a területfelhasználás milyen jogügylettel lett biztosítva. De érdekes az, hogy az 1786. évi lajstrom az említett két telekre vonatkozóan már egyáltalán nem tesz említést a megnevezett, vagy más családi tulajdonról, hanem már mint a „megyeház-tömlöc-konyhával" való tulajdonost jelöli. Ha elmehetünk az 1720-as lajstrom adatain, ott még kézenfekvőnek látszik a Varga- és Lengyel-család birtoklása. Hiszen az építkezés ezt követően hét év múlva kezdődött, 1727-ben. De elgondolkoztató az, hogy a telek déli felét egy 1760-as lajstrom még a Balog-család birtokának tünteti fel. A két idézett lajstrom, az 1760-as és az 1768-as közötti időben vásárolhatta meg tehát ezt a telekrészt a megye, mert azt az 1768-as lajstrom már a megye nevén szerepelteti.