A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 2. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Marjalaki Kiss Lajos: Az első borsodi parasztmegmozdulás 1406-ban

lében. Ez a fellevés most megdőlt, mert a múlt év folyamán az Országos Levéltár egyik eddig lappangó oklevelét sikerült megtalálnom, s ez az oklevél bebizonyította, hogy a birtokos osztályok elleni paraszti osztályharc egészen korai időben, már 1406-ban is, szervezett és tömeges paraszti megmozdulásban robbant ki éppen Miskolc tőszomszédságában, a diósgyőri jobbágyság körében. Ez az oklevél elmondja, hogy a diósgyőri jobbágyok megfenyegették az őket kizsákmányoló ottani pálos barátokat és megakadályozták a barátok szőlőjét munkálni akaró dolgozókat a munka vállalásában, azonkívül eltiltották sorstársaikat a barátok malmában való őrletéstőL A barátok panaszára maga Zsigmond király lépett közbe s 1406. január 26-án kelt levelében szigorú rendelkezést küldött le diósgyőri várnagyának, hogy csendesítse le a népet és akadályozza meg őket „gonosz és jogtalan" cselekedeteik elkövetésében. A barátok részére kiadott, u. n. oltalomlevél kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy borsodi parasztságunk már ilyen korai időben, a XV. század legelején is képes volt elszánt és tömeges megmozdulásra, a kizsákmányolók elleni osztályharcra. Az oklevél eredeti példánya az Országos Levéltárban Dl. 9154 sz. alatt van elhelyezve. Hasonmását és magyar fordítását itt közöljük először, Kubinyi András levéltáros olvasásában és fordításában, amelyet Benedekfalvi Gáspár főlevéltáros volt szíves felülvizsgálni. Az 1406-i oklevél magyar fordítása: Zsigmond, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, stb. királya, Brandenburgi őrgróf, stb. a Szent Római Császárság általános helytartója és a cseh királyság kormányzója, híveinek, Dyos gwr-i várának mostani és jövőbeli várnagyainak, és azok alvárnagyainak, üdvözlet és kegyelem. Elmondták nekünk Krisztus legdrágább testének az említett Dyosgwr vár mellett alapított kolostorában lakozó Szent Pál első remete rendjéből való tisztelendő remete barát férfiak, miszerint bizonyos, a Gywr faluban élő, gonosz és igen bűnös jobbágynépek, nem félvén azt, hogy az isteni ítélet fog rajtuk dühösködni, bizonyos fenyegetéseket intéztek az említett kolostor és a benne élő barátok ellen, és az említett Gywr faluban élő szegény és más, munkával élelmét megkereső népeket, sérelmek és bírságok terhe alatt megakadályozták, hogy az említett barátok szőlőibe, vagy más munkáira, még méltó bér ellenére is, elmenjenek, továbbá, hogy azok malmaiban őrölni merészeljenek, megakadályozni szándékoznak, a barátok sérelmére és az említett kolostor igen nagy pusztulására. Mivel pedig mi, ilyen bűnt, ami Isten, és az ő igazsága, és természetesen a nevezett Dyosgwr-i kolostor ellen van, teljesen ki akarunk irtani, ezért hűségteknek szigorúan megparancsolva elrendeljük, miszerint megismerve jelen oklevelek tartalmát, ha az előzményekből az igazság kiderül, akkor az ilyen, miként beszélik fenvegetőző jobbágynépeket, akik az említett faluban laknak, ha bizonyosan az elmondottakat cselekednének, vagy cselekedni akarnának, az említett barátok, és ebből következőleg kolostoruk veszedelmére, és kisebbítésére, kötelességtek legyen őket lecsendesíteni, és megakadályozni ezen előadott gonosz és jogtalan cselekedeteket, nehogy az említett kolostor ezen barátai továbbra is kényszerüljenek e miatt felségünknek panaszkodni. Jelen oklevelünket elolvasás után a bemutatónak visszaadni rendeljük. Kelt Budán, szt. Pál apostol megtérése ünnepe másnapján az Űr 1406-ik évében. Alul: Oltalomlevele a Krisztus teste kolostornak a szőlők műveléséről, hogy szabadon tarthatnak szőlőmunkásokat, és a malmokról, tudniillik, hogy mindenki békésen őrölhet. A fentiekben közölt, újonnan feltárt oklevél jelentőségének és az osztályharc történetében elfoglalandó szerepének kiértékelése a magyar nép történelme kutatóira és feldolgozóira váró további feladat.