A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 2. (Miskolc, 1955)

ADATKÖZLÉSEK - Marjalaki Kiss Lajos: Újabb adatok Miskolc 18. századi építkezéseihez

Ujabb adatok Miskolc 18. századi építkezéseihez MARJALAK] KISS LAJOS A XVII. századig a tégla, mint építkezési anyag ritkán fordult elő Miskolcon. Inkább csak kémények és boltívek rakására használták, de ott is szűkösen, mert még 1707—1708-ban is, amikor a labancpusztítás után teljesén újból kellett felépíteni Miskolcot, csak vidékről, különösen Görömbölyről és Alsózsolcáról hoztak időnként néhányszáz téglát. 1740-ből van rá adatunk elsőízben, hogy a miskolci ref. egyház téglaszínt rendezett be elsősorban a saját építkezéseihez, de a fölöslegből magánosoknak, sőt magának a városnak is adogatott el. 1741-ben a városgazda számadáskönyvébe beírta tégla vásárlását az 1740/41ben újból épített „Serház" céljaira. „Bárány Mátyás nevű téglavetőnek fizettem varasunk számára égetett tégláért. 35 Ft 19 dénárt, mely tégláknak égetésére kívántató négy szekér fáért Curator Szabó István urnák alkuja szerint á 1.36 Ft fizettem = 5 Ft 44 dénárt." 1742 augusztus 29-én a miskolci ref. egyház gondnoka számadási naplójába beírta az eladott téglákból való bevételét: „Az Ecclesia téglájábúl el attam Bussa István urnák V/

2 ezerét, melyért percipiáltam — —- — — — — — — — 9 Ft 18 dénárt T. Szepessy János ur fizetett 2 ezer Tégláért — — 12 „ 24 „ szept. 5. Várass számára adtam Téglát nro 10.000 árát percipiáltam — — — — — — — — — — 61 „ 20 „ szept. 17. T. Nagy András ur fiz. 2000 Tégláért — 12 „ 12 T. Szepessy István fiz. 4000 T. — — — — — — 24 „ 48 még mások fiz. 1500 Tégláért — — — — — — 9 „ 18 Magára a téglaszínre és működésére vonatkozó bejegyzései: 1742 okt. 4. „Az Tégla Szintül" behordattam 9000 téglát fizettem _ — — — — — — — _ 10 Ft 20 dénárt Ezen téglából ezerét ingyen hoztak be. További ezer tégla behozása — — — — — — 1 „ 80 „ További ezer téglát, ingyen hoztak be. Október 27-én fizetett a téglaégetőknek „a mint Contraktusok is meg mutatja" — — — — — a téglaégető kemencének igazításáért vett a „Tégla Kemencéhez" 22 szekér fát — hozatott a „Téglához 30 hordó fövényét" — vett egy köböl búzát „azon Tégla égetőknek' 84 24 3 2 90 24 24 72 Ez a téglaszín nem működött később állandóan, mert az egyház gondnoka 1^61. szept. 1-én pl. 900 téglát vett Alsó-Zsolcán kéménynek 5 Ft 40 den. ismét 1000 téglát vett Alsó-Zsolcán — — _ _ _ 6 „ — behozásáért fizetett — — — — — — — _ _ 5 „60 ismét 200 téglát — — — — — — — — — — 1„20 behozásáért — — — — — — — — — — — — ,,48 Fizetett a kőmíves mesternek — — — — — — 16 „80 1764-ben Görömbölyről vett 16.000 téglát á 6 Ft, összesen 96 Ft beszállítása — — — — — — — á 3 Ft, összesen 48 Ft Ugyanez évben Diósgyőrből 400 téglát 2 Ft 40 den. behozatala — — — —• — — á30 dénár, összesen 1 Ft 20 den. 1774-ben a Papszeren levő új paróchia építéséhez' ismét sok tégla kellett. Aránylag ekkor is sokat szereztek be vidékről. így Zsolcáról 9750, Diósgyőrből 2800 darabot. Ugyancsak 1774-ben „a Miskolczi Tégla Szinben" kétízben 3000 téglát vásárolt. Ez a téglaszin már a városé volt.