A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 2. (Miskolc, 1955)

TANULMÁNYOK - Szabó Béla: Az újmassai kohó

Az újmassai kohó Ha a természetjáró bükki kirándulásakor lépteit a Garadna-völgy felé irányítja, a lillafüredi tó völgyelzáró gátjától mintegy három kilométerre a jávorkúti útfeljáró és a Szomorú-völgyi dolomitbánya szomszédságában találja a diósgyőri-vasgyár egyik ősi vasolvasztóját — massáját. Magyarország egyedülálló igazi műemlékét, melyből Európában mindössze 3 van. A minden irányban kereken 10 méteres kockaalakú, nyerskőből készült építmény, a mögötte lévő támfalakkalboltívekkel, az erdő által koszorúzva lenyűgöző látványt nyújt. Űjmassa néven ismeretes, megkülönböztetésül Ömassától, ahol Fazola Henrik 1770-ben az első garadnavölgyi massát, — 5 m magasságával — akkor az ország legnagyobb vasolvasztóját építette. Az első massát 1772-ben helyezték üzembe és 1828-ban bontották le, köveiből a massa helyén építették a mai ómassai iskolát. Űjmassát 1813-ban helyezte üzembe Fazola Frigyes, a gyáralapító fia. A mintegy 4 km távolságban lévő Ömassáról — mely még abban az időben Felsőhámor néven volt ismeretes, azért helyezte lejjebb az új, nagyobb igények kielégítésére alkalmas vasolvasztót, mert itt a Garadna-patak — sokszor elég bizonytalan — vízhozamát a Margit-forrás vízhozamával növelhették és a fújtatok vízikerekeinek meghajtásához szükséges vízerőt ezzel jobban biztosították. A vasolvasztáshoz szükséges ércet a Bánvölgyéből, (Uppony, Nekézseny és Tapolcsánból) szekerekeken hozták át a Bükkön. Később a Répáshuta közelében lévő Vincepál nevű bányából is termeltek gyenge minőségű ércet, majd amikor e bányák kimerültek, TelekesAz újmassai kohó — a diósgyőri vasgyár egyik őse — Magyarország egyedülálló ipari műemléke. Üzembehelyezték 1813-ban.