Kiszely Gyula: A diósgyőri szénbányászat kezdete 1767-1868 (Múzeumi Füzetek 18-19. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1963)

tatták ki. Mindkét völgy, az első Miskolcnál, a második Szentpéternél, az ott síksággá kiszélesedett Sajóvölgybe torkollik. A két völgy között lévő hegy mindkét lejtőjén, valamint a Parasznyaivölgyet magába foglaló második lejtőn, erdei patakok több helyen feltárták a szenet és így a szén első felfedezéséhez, valamint az ebből származó teljesen célszerűtlen, gazdaságtalan, egészen tervszerűtlen, a munkásokra nézve veszélyes szénfejtéshez vezettek

; amit csak most, Ivacskovits Mátyás es. kir. bányatiszt javaslatára szüntettek meg. A Diósgyőri völgyet magába foglaló" második lejtő egészen a Miskolc közelében lévő szélső kibúvásig mészkő, maga a kibúvás homokkő, amely alatt, valamint az itt csaknem mindenütt előforduló fedő alatt a szén áthúzódhat a görömbölyi területig. A homokkő fedő itt azonban olyan nagyon vastag, hogy arról meggyőződni, hogy a szén, amely — miként említettem — a görömbölyi területen tényleg megvan, áthúzódhat, csak mélyfúrással lehetséges. A szén elterjedését az egész diósgyőri és parasfenyai területen, a koronauradalom egyetlen mészkő lehatárolással, valamint a paraszt földeken az ott lévő természetes árkokban való feltárások és talaj ásások, majd az említett rendszertelen szénfejtés és Ivacskovics cs. kir. bányatiszt feltárásai megállapították. Egyébként a diósgyőri templom is szénen áll, továbbá a Diósgyőr és Parasznya közti hegy mindkét lejtőjén megütötték a szenet, mégpedig a diósgyőri oldalon a köpűsvölgyi szakadékban egy rövid táróval, a csanyiki szakadékban pedig két rövid táróval. A hegy parasznyai oldalán a Bükkösvölgy és a Pályinka (Pálinkás) völgyben a parasztok már lemüvelték a szenet, a Parasznyavölgy szemközti lejtőjén pedig a szén a Csirikosár nevű természetes árokban 4—6 láb vastagságban, a Gyertyánvölgy nevű árokban pedig: még nagyobb vastagságban látható. Az egyes szinteken a megfigyelt, a megjelenési formával kapcsolatosteljesen azonos szénminőség alapján, amihez még hozzávehetjük, hogy a meredek helyeken a szén a terep felszínnel párhuzamosan települ, azt gondolhatnánk, hogy egyetlen telep van, amely hullámosan áthúzódik az egész Diósgyőr—Parasznyai-i területen, avagy fel- és levetődések útján egyes terület részekkel meg van szakítva, amire vonatkozóan csak a telepnek művelés során való szabályszerű követése adhat felvilágosítást. Azonban két vagy több telep is települhet egymás fölé, amire a Csanyikvölgyben feltárt szén esetében az a körülmény utal, hogy az ottani rövid tárókban a szén alatt ismét homokkő található, amely teljesen azonos azzahamely ezen a területen mindig a szén fedőjeként fordul elő. Erre nézvea tervezett fúrólyukaktól várhatunk felvilágosítást. Ahhoz, hogy ennek a szénnek a leművelésére tervet készítsünk, a telepnek minden megütött pontját be kell mérni és további fúrólyukak lefúrása szükséges, amire vonatkozóan Ivacskovics cs. kir. bányatiszt csak a tavasz kezdete után kezdhetne meg valamit. Azonban csupán mérőléccel felszerelve nem sokra mehetne, főként figyelembevéve a szénterület nagy kiterjedését. Ezért a vállalkozó nagyon fog örülni a kért mérőasztal és szintező műszer megküldésének, továbbá az erre a mérési munkára beosztott Zenker' csász. kir. bányafelőr megérkezésének. A vitathatatlanul urasági területet képező erdőn kívül az ottani szénterület mind a diósgyőri, mind a parasznyai völgyben nagymértékben kiterjed a magántulajdont képező földekre, kertekre és a lapály rétjeire, amelyek az egyes urasági földek között terülnek el. És miután a megütött széntelep pontok a parasznyai völgyben ezen földek, kertek és rétek közvetlen közelében vannak, okos dolog volt avégből, hogy kutatási munkálatokat az ebben-