Kiszely Gyula: A diósgyőri szénbányászat kezdete 1767-1868 (Múzeumi Füzetek 18-19. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1963)

Szervezett állami szénbányászati kutatás M iután az Alsómagyarországi Főkamaragrófság és a Szomolnoki Igazgatóság rendelkezésével a diósgyőri gyárat mentesítették Diós­győr' és környékének szénbányászati kutatásai alól, 1858 január 13-án hívatott bányász-szakértő kezébe adták Diósgyőr és környéke szénre való megkutatását. A kutatási munkálatok végzésével megbízták a ,.Prov. Bergamt zu Javorzno'* (Tartományi Bányászati Hivatal, Javorno, krakkói nagyhercegség) vezetőségéhez beosztott Ivacskovits Mátyást, aki korábban a Bánátban végzett hasonló munkát [48]. A megbízatás értelmében a szak­szerű munka érdekében mindenféle műszerrel fel kellett magát szerelnie, hogy a munkában fennakadás ne álljon elő. hmcskovits megbízatását köz­vetlenül a Pénzügyminisztériumtól kapta. Szomolnokon keresztül. A megbí­zatás értelmében a Pénzü^vminisztérium gyors munkát kívánt, mert a „diós­győri vasgyár jövője szempontjából"' sokat vártak a kutatásoktól [49]. A pénzügyminisztériumnak erre vonatkozó jelentéséből tudjuk meg. hogy a diósgyőri kutatásokat eddig Jurenák bányaigazgató végezte, s az ő adatai alapján kellett Ivocskovitsnak a munkálatokat folytatnia. Ivacskovits munkáját bányaműszaki szempontból a Szomolnoki Igaz­gatóság ellenőrizte és minden olyan ügyben, amelynek nem volt technikai jellege, az egri pénzügyigazgatőság volt illetékes [501. A szervezett kutatás megindításával egyidejűleg a szén termelése is szakszerűbbé vált. A kitermelt kőszénből 150 mázsát Dvorszki gőzmalmának adták el. a többit az akkor épülő Tiszavidéki vasút részére szállított-ák. Az uradalom a szenet Ivacskovits kinevezéséig primitív módon termeltette. A kitermelt szén mázsája után az uradalom 1 krajcárt, a termelést végző pa­rasztok 5 krajcárt kaptak. A pénzügyminisztérium rendelkezésére a továbbiak­ban helyt bánya 8 krajcárért árusították a szenet. A rendelet megállapította azt is, hogy a szén árát a jövőben csakis az ottani erdőhivatal jogosult meg­változtatni [51]. Ivacskovits Mátyás midőn hivatalát Diósgyőrben átvette, primitív és tervszerűtlen kutatási területet talált. Az észlelt hiányosságokat jelentette szomolnoki feletteseinek. Szomolnokról a ..Bánya-. Erdő- és Jószágigazgató­ság" Adriány János főbányatanácsost 1858 áprilisában kiküldte Diósgyőrbe az addig végzett kutatási munkák állapotának felülvizsgálatára. Vizsgálatá­nak eredményeit május 4-én írásban adta be igazgatóságának. Ebből a je­lentésből — mely egy kiváló bányamérnök megállapításait tartalmazza — sok olyan kérdésre kapunk választ, melyeket az eddigi jelentésekből nem ol­vashattunk ki. Mivel ez a jelentés a diósgyőri szénbányászat szempontjából igen lényeges, azt magyar fordításban teljes terjedelemben az alábbiakban ismertetjük : .,A diósgyőri koronauradalomban a kutatási és feltárási munkálatok tárgyát képező barnaszén előfordulást (formációt) nyilván csupán délnyu­gatról határolja az a mészkő, mely a diósgyőri vasgyárnál az ezen a vidéken Ismert különös alakú sziklákat alkotja, és amellyel az Eger felé emelkedő hegység kezdődik. Az előfordulás határa a többi égtáj felé nagyon messzire lehet, amit északon az edelényi barnaszén-bányák és a Diósgyőrtől délkeletre lévő GörÖmbölyön talált barnaszenek tanúsítanak. Mindkét lelőhely szene a diósgyőriével azonos minőségű. A Kamarauradalom területén az egymás mellett lévő diósgyőri és parasznyai völgy egész szélességében, valamint a köztük lévő hegyben mindenütt, részben véletlenül, már régebben felfe­dezték a szenet, részben pedig a mostani kutatási munkálatok során mu­

Next

/
Oldalképek
Tartalom