Božena Němcová miskolci levelei (1851) (Múzeumi Füzetek 15. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1963)
szintén durva vászonból van, ezzel a felesége látja el. Az asszony a kendert elveti, megfonja s megszövi, kifehéríti és megvarrja. Csizmája legtöbbször két pár van egy évre, de ahogy csizmát húz, nem is veti le, csak amikor leesik a lábáról. A gatya széles, szoknyaszerűen valamivel a térd alá ér, az ing rövid, alig gyűrik be a nadrágjukba és ha letalálnak hajolni, kilátszik csupasz testük. A széles ingujjakat néhol a kézfejen túl hagyják lógni, néhol csak a kézfejig. A nyakban a fekete selyemkendő az egyedüli luxus. Ezen vetik át a fekete gubát, melyet a nyak körül vörös zsinórral szegélyeznek. Fejükön feltűrt karimájú kerek kalap. Ezzel kész Ls az egész ruházatuk. A kalapon fekete tollat és szalagot (pántlikát), vagy bokrétát kötelező viselni. Vannak, akiknek fehér, hosszú bekecsük van, a nyaktól a hátukon lefelé lógó fekete báránybőrrel és így ülnek sorban a templomban is, a földön is. Ha sár van, a földig érő hosszú bekecset kissé feltűrik. Némelyeknek, főleg a legényeknek szűrnek nevezett széles, de rövid köpenyük van, fehér flanelből, széles ujjakkal. A nyakától lefelé, még a lapockán túl is, széles négyszögletű tarka foltot, elől két oldalt, alul és az ujjakon köröskörül tarka sávot varrnak. A városi viselet: szűk nadrág, két oldalt és alul sujtásokkal kivarrva, kék vagy zöld ujjas mellény piros, sárga, vagy fehér sujtásokkal sűrűn kivarrva, vagy csak „faspulirozva" és kerek fehér gombok, rövid, sujtásos posztómellény. A falusiak gyakran hordják; a fehér köpeny fényűzés számba megy. Ilyen volt a vidéki küldötteken is, mikor az utóbbi időben gyűléseztek. A városi kalapok egyenes karimával és lapos felsőrésszel készülnek. Vannak barna, vagy zöld flanelből készült köpenyek is. A szlávok és ruténok szintén így járnak, csak a kalapjuk kerek és nagyobb, rövid ujjas mellényt hordanak és nincs bekecsük. Széles fekete övük elől ,, spicc.be " megy és sárga lemezzel díszített. A nők piros, vagy fekete magasszárú csizmát hordanak. — hoszszú szoknyájuk kék, vagy fekete, ugyanilyen a kötényük, ingjük magasan záródik, sötét kendő a nyakukon, könyökig érő ujjak. A lányok hajukat lecsüngő varkocsba fonják. Néhány pántlikát fonnak a hajukba, a végén nagy masli díszlik, ennek vége lelóg, előfordul, hogy a maslit közvetlenül a fejükön kötik meg. Rossz időben és télen fehér kendőt vetnek magukra. Az asszonyok vagy rövid, tarkán kivarrott kis bőrbekecset hordanak, vagy — s ez leginkább a falusi arisztokrácia (!) viselete — barna, a nyakhoz simuló kerek gallérral ellátott, lent körbe nyírt, térdig érő, szintén kivarrott bőrkabátot hordanak. A kis városokban az asszonyok fésűje széles, rajta kötik meg a kendőjüket, de csak sötét kendőt viselnek, máshol megint a kendők alatt kemény papírból készített hegyes főkötőt hordanak, s erre kötik a kendőjüket. A kendő végét masliba kötik a homlokuk fölött, s ez úgy fest, mint a görög főkötő. Máshol félfej magasságban kis kerek sapkát viselnek — a cseh aranyos főkötőhöz hasonlóan, a homlok fölött ezüst, vagy arany szegéllyel és pántlikával, hátul a szegély fölött maslival. Kertet, virágokat a házaknál sehol sem látni. Jobbára csak a miskolci piacon árulnak kerti és réti virágokat. Sok a sövény erre szagos kék bodzából és sok a rózsabokor. Gyümölcsfa különösen a szőlőkben van * Ugyanez a szemléltető rajz Némcová levelében szerepel!
