ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára (Múzeumi Füzetek 2-3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1959)

Szendrey a még ma is meglévő díszes déli ablakfülkéről azt írja. „hogy csakis Mátyás király építtethette újra. illetőleg részben restaurálhatta, mert pl. a címeres zárkövet helyén hagyta", „amely (ti. a zárókő) a vár első új bólépítőjenek, Ernye bán valamelyik Ákos nemzetségben ágának XIII. századbeli ősi címerét ábrázolja." Szendrey felfogásával szemben Möller István az előbbiekben jelzett építkezéseket Mária királyné idejébe helyezi. Kétségtelen, hogy a ma is meglévő díszes ablakfülke boltozat profilja — Csányi Károly felvétele alapján — körte tagozatával a XIII. sz.ra mutat, azonban a boltozatnak kialakítása a késő csúcsíves stílus XV.'sz. végi, XVI. sz. eleji építkezésre utal. Egyébként a királyi udvar szegénysége még nem döntő bizonyíték arra, hogy azért építkezések ne folytak volna. A felirat utólagos kegyeleti ténye pedig nem valószínű. 1526 után néhány évig a vár még Mária királyné birtoka, majd magánosok kezébe került, s rohamos hanyatlásnak indult. A várban királyi várkapitányok, illetőleg várnagyok székeltek, akiknek jegyzékét 1358-tól 1533-ig Wenzel G. közli „Diósgyőr egykori történelmi jelentősége"' című művében. 1536-ban Szapolyai elfoglalva a várat, Gyarmati Balassa Zsigmondnak adta, akinek özvegye, Fánchy Borbála a várat 1563-ban I. Ferdinándra hagyományozta. Ez alkalomból, 1563. május 19-én a királyi biztosok a várról összeírást készítettek. E szerint az egykori gazdag templomi kincsek közül ekkor már csak egy aranyozott kelyhet, néhány egyházi öltönyt s négy könyvet találtak. Az utóbbiak egyike régi, pergamen misekönyv volt, 'miniatűrökkel és iniciálékkal díszítve. Ha az egykori várbirtokos nagy királyok bőkezűségére gondolunk, valamint arra is, hogy a várbeli kápolna udvari káplánja préposti, vagy püspöki rangban volt. akkor látjuk, hogy mennyire megfogyatkozott már ebben az időben a vár régi fénye és pompája. 1564-ben Miksa a várat 63 000 magyar forintért elzálogosította Perényi Gábornak. Perényi özvegye Guthi Országh Ilona révén a várat testvére Borbála, Enyinghi Török Ferenoné örökölte. Török Ferencet 1570-ben iktatták be a várbirtokba. A vár Török halála után, két leánya révén Homonnai Drugeth István és Bedeghi Nyáry Pál birtokába jut. Utóbbitól ugyancsák leányágon a Hallerkői Haller-család birtokába került a vár. 1596-ban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a török elől a várban talált menedéket. Ez évben a törökök a várat felgyújtották, két évvel később pedig feldúlták, majd néhány év múlva a visszafoglaló királyi hadak pusztítják. A német őrséget a bajdúk legyilkolják, s ezért gróf Teleki kassai parancsnok a várat ostrommal beveszi, azt minden díszétől megfosztja s a vártemplom legnagyobb harangját Kassára viteti el. A XVII. szóban a vár mind használhatatlanabb állapotba kerül, s az egész századon keresztül, folytonosan a javításokra vonatkozó adatokkal találkozunk. Már 1597-ben Homonnai István a vár „erőtlenségéről" panaszkodik a megyének, de segítséget nem kap. 1602ben az országgyűlés Borsod és Torna megyéket kötelezi a vár kijavítására. Hasonló értelemben rendelkezik az országgyűlés 1604 és 1608-ban is. A megyéknek javítási munkálataira nézve, 1607, 1609. 1611-ből vannak adataink. A vár XVII. sz. eleji állapotáról Melith Péter hadimérnök leírása ad tájékoztatást. Eszerint „még csak házainak zsindelyezése és szép tornyainak, kápolnájának vakolási is szakadoznak. Külső nagy bástyái romlanak és egymástól elválnak úgy, hogy külső falai, ha meg nem előzik, a szép halastó vízhelyét töltik be." Melith azt is közli, hogy a vár hiányosságai 4000 forintért kijavíthatok. A vár ekkor 'még lakható állapotban volt, mert 1613-ban Bedeghi Nyáry Miklós özvegye. Bánffy Judit, valamint Nyáry Mária és Krisztina is a várban lakott. 1616-ban Torna megye palánkfát és vesszőt ad a vár javításához. Az 1618ik évi 53. t. cikk a vár védelmét országos érdekűnek mondja ki, s állami őrséggel — magyar katonákkal — való ellátását határozta el. A vármegye 1619, 21, 24, 29, 30, 32, 33, 35, 47 és 48-ban újabb és újabb munkaerőt és anyagot rendel ki a vár javításához. A várfalak és palánk azonban még 1631-ben nincs készen. Az 1637—38-ik évi pozsonyi országgyűlésen Diósgyőr vár állapotával kapcsolatban megállapították, hogy az nincs védhető állapotban. Miután azonban a