ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára (Múzeumi Füzetek 2-3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1959)

megfelelő ásatásokkal, illetve azok adataival volna kiegészítendő. Az alsó vár falait a mintegy 2—3 öl mély ás 7—12 öl széles vizesárok vette körül — amelyen keresztül a nyugati oldalon, egy felvonóhíd vezetett át az itt lévő kettős kaputoronyhoz. A kétemelet magas, négyszögű alaprajzú, vékony falú kaputornyok között egy sikátoron keresztül lehetett az alsó várba mán kisebb épületeket is emeltek, amelyeknek azonban különösebb jelentősége nem volt. A tulajdonképpeni vár a felsővár vagy várpalota. A 2522 négyzetméter területen elhelyezkedő várpalota nem egészen szabályos derékszögű négyszögben foglal helyet, négy sarkán hatalmas méretű, négyszögű tornyokkal megerősítve. A várpalota tömbjének 3. kép. A diósgyőri vár északi oldalának felmérési rajza (1894). bejutni. A Hugó páter-féle távlati képből megállapítható, hogy a kapu nyílás felett a vár udvara felé eső oldalon, a kapu védelmét szolgáló, gyámkövéken nyugvó gyilokjárda húzódott végig. A vár déli és keleti oldalán az előbbiekhez hasonló, de valamivel kisebb méretű ikertornyok erősítették a várfalat. E tornyok önmagukban jobban érvényesültek, mint a főkapu tornyai, mivel a két torony közti kapurész kisebb méretű volt. Mind a régi alaprajzok, mind a távlati kép is a külső várfal északi oldalának közepe táján kiugró falrészt tüntet fel. E várfal egyébként a vele párhuzamos fallal együtt, hat kazamatát magába foglaló védőrész volt. Szendrey szerint e kazamaták raktár-, illetve börtönhelyiségül szolgáltak. Maguk a várfalak a hámori völgyben előforduló mésztufából kivágott kövekből épülték, s a várpalota gyámlkövei, valamint csigalépcsőjének fokai is. Az alsó vár falain belül — az északnyugati részen — még az idők folyadéli oldala 44.60 m., míg a szemben lévő északi oldal 46.60 m., a várpalotának kelet-nyugati irányú kiterjedése 55 m. A várpalotának az elrendezése a XIV. század második felére utal s építésmódja eltér az alsó várétól. A falak terméskőből épültek, a sarkokon nagyméretű sima faragott homokkőtömbökkel. Az ajtó- és ablakkeretek, párkányok, gyámkövek, bordák, zárókövek, stb. szintén szép faragással, kőből valók. Ezek az építészi részletek — Möller István szerint — a XIV. század második felére mutatnák. Nagy Lajos és Mária királynő építkezésének tekinthetők. Szendrey — mint már volt róla szó — a Möller által megállapított adatokat vita tárgyává teszi s szerinte a mai vár már a XIII. század végén, a XIV. század elején épült. A valószínűség az, hogy az alapok tényleg Ernye bán és István nádor idejéből valók, míg a mai, még részleteiben meglévő felépítés, későbbi kor (a XIV. sz. második felének) alkotása. A földszintet és az emeletet egykor