ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára (Múzeumi Füzetek 2-3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1959)

laik is, amelynek rajza a Műemlékek Országos Bizottságához került. Sajnos, ez ablaknak a helyszínen már nyoma sincs. A várpalota emeleti helyiségei általában boltozottak voltak, éppúgy, mint a toronyhelyiségek, csakhogy az előbbieket magasabbra készítették amazokénál. A toronyhelyiségek keresztboltozatait is utóbb magasabbra emelték, amint azt a még látható boltozatindításokból és homlolkívekből ma is meg lehet állapítani. A várpalota külseje, amint arra már rámutattunk, teljesen sima, egyszerű és védelmi jellegű volt, s e jelleget az építmény tömegéből határozottan kiemelkedő négy hatalmas saroktorony adta meg. E tornyok felső részének kialakítására jóformán csak Hugó páter távlati 'képéből következtethetünk. Az egyszerű, sima, minden díszt nélkülöző tornyok, a felső gyilokjáró feletti részén, a falak visszaugratása által kisebb méretűek lettek s — legalább is a XVIII. sz.-ban — egészen lapos sátortetővel fedték be. A visszaugratott toronytest minden oldala valószínűleg egy-egy nyílással volt áttörve. A diósgyőri vár építés: A diósgyőri várral kapcsolatban feltétlenül szólni kell annak előképeiről, valamint a korabeli hazai hasonló példákról is. E kérdéssel Szendrei János is foglalkozott, s különösen a tornyok kialakítása, rendeltetése és azonossága alapján igyekszik a külföldi és hazai példák között összefüggést teremteni. Bár megállapításait építészetileg nem mindenben lehet elfogadni, mégis kétségtelen, hogy az említett francia és olasz példák, valamint a diósgyőri vár között bizonyos hasonlóságokat lehet megállapítani. A franciaországi előkép mellett foglalt állást Möller István is. Szendrei a XIV. századbeli Panouse (Aveyron), valamint a XV. századbeli Crotoy várát említi meg, mint a négy saroktornyos erődök példáját. Az olaszországi példák közül Szendrei a Siena tartománybeli Santa Reina várát említi, amely a diósgyőri várhoz nagyon hasonlít, csak annál kisebb, a perugiai Narni várának alaprajzát pedig egyenest a diósgyőri másának mondja. A diósgyőri vár olaszországi hasonpéldáit Lux Géza is felismerte, de részHugó páter távlati képe a tornyok felső kialakításán kívül arról is tájékoztat bennünket, hogy magának a várpalotának az emelete milyen magasra nyúlt fel s ezt ma már csak az emelet felett egykor végighúzódó gyilokjáró hatalmas méretű gyámkövei, valamint az emeleti helyiségek boltozatainak a torony falain megmaradt homlökívei igazolják. A hatalmas méretű gyámkövekről megemlíthető, hogy míg a tornyokon felül lévők három réteg kőből készültek, minden különösebb faragás és tagozás nélkül, addig az első emelet feletti faragott .gyámkövek négy rétegűéit, tagozottak, s vulkáni tufakőből valók. Ez egyfelől helyes távlati érzékre vall, ti. a magasabban lévő kövek kevésbe megdolgozottak, mivel ilyen magasságban a részletek már nem érvényesülnek, másfelől esetleg arra is mutat, hogy nem egy időben készültek. A felső gyámkövekből eredeti helyén, sorozatban ma már csak a délnyugati tornyon látható több darab, míg az északnyugati és délkeleti tornyon csak egyes gyámkövek észlelhetők, az északkeleti tornyon pedig már egy sincs. iéttőríéneti jelentősége letesebben e kérdéssel nem foglalkozott. Szendreinek angliai és németországi példákra való hivatkozása kizárólag csak a vártoronyra, s nem a várra vonatkozik. A négytornyos kialakítással kapcsolatban Szendrei hazai vonatkozásban a székesfehérvári Szent István bazilikára utal, valamint a pozsonyi és sárospataki várakra. Ezek a megállapításai azonban nem igen fogadhatók el. Hazai vonatkozásban Lux Kálmán a zólyomi várral való összehasonlítástól várt e kérdésben érdemleges tisztázást. Nem lehet célunk, hogy a diósgyőri vár ismertetése kapcsán .a négy saroktornyos várak kérdését, akárcsak hazai vonatkozásban is részletesen tárgyaljuk. E problémával Henszlmanntól kezdve —' Varjúig. Gerevich Tiborig majdnem valamennyi műtörténészünk, ha csak futólagosan is, foglalkozott, anélkül azonban, hogy e kérdést teljesen tisztázták volna. A kérdés nagy terjedelme és szétágazó volta miatt e hely nem alkalmas ennek mélyebb kidolgozására, de Diósgyőr várának jelentősége miatt elkerül