ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára (Múzeumi Füzetek 2-3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1959)

hetetlen, hogy néhány megjegyzéssel ne érintsük e tárgyat. Hogy Diósgyőr várát akár a hazai, akár a külfödi művészettörténetben megfelelő helyre állítsuk, ahhoz mindenek előtt rá 'kell mutatnunk arra, hogy a négyszögben kialakított, négy saroktornyos vártípus valóban létezett, s hazai vonatkozásban elég nagy számuk miatt igen jelentősek is. Maga a négyszögben való erődítés, mint építkezési forma egyike a legrégiebbelknek, s már az ókorban, a római ca.strum (Pilismarót, Pest Belváros stb.), mint klasszikus példa jelentkezik ezen a téren. A négytornyú középkori vár innen is leszármaztatható, bár ez kevéssé valószínű magyarázat. Kiég talán csak utalnunk arra, hogy a négy saroktoinyú várakhoz a négy saroktornyos templomok, mint előképek, nem fogadhatók el„ már csak az énületek rendeltetésének különbözősége miatt sem. Sőt, talán éppen a négytornyú várak adhattak bizonyos impulzust a négytornyos templom megoldásához. A középkori várépítkezéséknél a kőből épült lakótornyok az első példák a négy szöges alaprajzú, soktornyos megjelenésre. (Rechester keep, Chambois donjon.) Ebből fejlődhetett, vagy fejlődött további bővítéssel a négy saraktornyos vár, először talán tömb formában, udvar nélkül (Newcastel keep, Chambois keep, Castera de Saint Medard enJalle, Camarsac-i vár, Sporkenburg), majd további bővüléssel belső udvar is keletkezik (Sta Reina vára, Bischofsschloss in Heilsberg, Deutscherdenburg Rheden, Wiener-Neustadt-i vár, Hohenstaufok vára Cataniában, Ferrara vára). Az egyre növekvő igények — amelyeknek nem utolsósorban éppen az egyre fokozódó kényelemvágy, pompaszeretet a rugója — a várudvart is egyre növelik, s így érkezünk el a renaissance-kori négy saroktornyos várkastélyokig (Ancy le France, Schloss Aschaffenburg. Aranyosmegyes). Természetesen a saroktornyok is változáson mentek át a fejlődés folyamán. Míg a korai időkben pl. az angliai keepeknél csak kisméretű tömör, vagy csak csigalépcsőt magába foglaló falerősítésként mutatkoznak a saroktornyok, addig később egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, terjedelmük is egyre nő. s mindjobban kilép a vár tömegéből. Formailag is jelentkezhetnek e tornyok, csak az épület felső részén kiemelkedve (Diósgyőr, Zólyom, Laoni kaputorony), vagy alapjától kihangsúlyozva, kisebb kiugrással (Milánó: Sforza vár. Mantua-i vár), amelyek végül is teljesen a falsík elé ugranak, akár egyirányban (Toledo, Alcazar), akár teljes egészében, úgy, hogy a torony csak a sarokponton függ össze a vártömbbel (Sta Reina). A saro'ktornyok felvehetik a kör alaprajzot is (Burgundi vártípus, Catania Hohenstauf-vár, Nyborg, Micsinye, Körmend. Keresd). A renaissanceban a korai sarkantyús torony megoldásból (Aranyosmegyes) a tornyok kialakítása a sarokrizalitos megoldásba megy át (Aschaffenburg). Természetesen a tornyok alaprajzi kialakítása, az épület tömegéből való kiugrása, felépítési rendszere és módja is bizonyos vonatkozásban meghatározza a kort. A külföldi és hazai példákat tanulmányozva, a diósgyőri vár a maga tömör, egyszerű, mégis nagyvonalú megfogalmazásában a négy saroktornyos várak fejlődési soraiban középhelyen áll. s típusának legjellegzetesebb, legtisztább példáját szolgáltatja, nemcsak hazai, hanem talán még külföldi vonatkozásban is. Ennék a típusnak a lényege a többékevésbé szabályos négyszögű alaprajzú tömbépület, belsejében azonos kialakítású udvarral, az épülettömeg négy sarkán egy-egy erőteljes négyszögű toronnyal. A hasonló jellegű hazai várakkal (Tata, Zólyom. Kismarton, Várpalota stb.) összehasonlítva, Diósgyőr vára. mint kikristályosodott példa áll, amelynek beosztása több-kevesebb azonossággal a többieknél is fellelhető. A diósgyőri vár ismertetését azzal fejezzük be, kívánatos lenne a harmincas évek végén megkezdett s szép eredményekre vezetett ásatások folytatása, kiterjesztve a külső várra is, hogy hazánk csúcsíves korú világi építészetének, a négy saroktornyos síkföldi váraknak legjelentősebbikére minél erősebb fényt lehessen vetíteni. Reméljük, további alkalom adódik arra is, hogy a még csak kezdetlegesen feltárt előképek és a külföldi, valamint a hazai építmények közötti kapcsolatok feldolgozása által a hazai várépítészet történetét megfelelő megvilágításba lehet majd helyezni.