Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

BINDER Pál: 16. századi üveghuták Erdélyben

magánvállalkozás volt, s az üvegesek magyar és német anyanyelvű bérmunká­sok voltak. A talmácsi üvegcsűr már jóval 1587 előtt működött. 2. A17-19. századi üveghutákkal ez alkalommal nem szándékozom foglal­kozni, csak néhány könyvészeti és kartográfiai adatra szeretném a figyelmet felhívni. A barcarozsnyói (második) üvegcsür csak körülbelül tíz évig műkö­dött (1793-1805), főként Havasalföldre szállította termékeit, de fahiány miatt beszüntette működését. 21 Ennek ellenére emlékét régi térképek őrzik (1805: Glas Hütte) 22 s a Glajarie (üvegcsűr) helynév máig ismert. A régi térképek egyébként is fontos forrásai a gazdaságtörténetnek, így se­gítenek helyhez kötni a régi üvegcsűröket. Az előbb említett 1805. évi Franz von Seethal féle Barcaság térkép Háromszék területén feltünteti a zalánpataki (Kalnokische Glashütten) és mikóújfalusi (Glasshütten) üvegcsűröket s új gyártelepeket. A legrégibb osztrák topográfiai felmérés II. József uralkodása korában ke­letkezett (1780-1790). Az ún. Josephinische Aufnahme az üvegcsűrök datálá­sában is meglepetéseket tartogat, különösen akkor, ha elfogadjuk azt, hogy 18. századvégi helyzetet tükröz. A Bodzamező keleti, tehát Orbai székhez tartozó részén több székely ne­mes üvegcsűr-telepítéssel kívánta értékesíteni urbáriális, másra nehezen hasz­nálható erdőségeit. így a zabolai Mikes család a Bodzaszurdoknál, Zabrató falu mellett üvegcsűrt alapít. Az említett részletes József-kori térképlapon (280) a Nagy Boza Fluss mellett megjelenik a Glashütte Kraszna bejegyzés. Erről a szakirodalom eddig is tudott, de csak 1855-re datálta(!). 23 Még érdekesebb a Zágon határában fekvő bárkányi üveghuta esete. A Jó­zsef-féle térképen (276 lap) neve Glashütte Barkany formában fordul elő. A19. század végén a brassói Kari Miess bérelte a hutát. A román falu magyar teme­tőjében több szudétanémet (Widmann, Klammer, Hartwig) üvegfúvó sírja látható. 4 A brassói szász, görög és román kereskedők több esetben béreltek üveg­csűröket, így a Felsőporumbák és Felsőárpás fogarasföldi hutáit 1840 körül T. Ciurcu román kereskedő bérelte. 1860 körül ellenben az egyesített üveggyár bérlője Grünfeld és Fleissig, akiknek lerakata Brassóban volt 1853-ban a zalán­pataki üveggyár bérlője Michael Simonis lerakata a Kolostor utcában volt A bár­kányi hamuzsír és üveggyárat 1871-ben G. Anken és G. B. Popp bérelte. 26 Végezetül még két „rejtélyes" üveghutáról. Az erdélyi szász szótárból az üveg (Glas) címszónál két eddig ismeretlen üvegcsűrről szerzünk tudomást. 27 1. 1754-ben egy rablóbanda feldúlta a szászvárosi üveghutát (die Brosser Glashütte) 28 2. Segesvár mellett Szászkézd (Saschis, Keisd) egy erdőt 1880 körül üveg­csűrnek neveztek. 29 Eddig erről az üveghutáról semmilyen okleveles adat nem került elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom