Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

VERES László: A tőkés kisvállalkozások Gömör vármegye ipari szerkezetében a 19. század második felében

A TŐKÉS KISVÁLLALKOZÁSOK GÖMÖR VÁRMEGYE IPARI SZERKEZETÉBEN A19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN VERES LÁSZLÓ E tanulmány Gömör vármegye 1872-1900 közötti tőkés kisvállalkozásainak számbavételére tesz kísérletet egy meghatározott forrástípus, „AMiskolczi Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése"-i alapján.

1 A Borsod, Gömör és Heves vármegyék területén ületékes Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara gömöri vonatkozású adatainak kigyűjtése és bemutatása kettős célt szolgál. Egyrészt egy kutatási programba illeszkedik, amelynek célja a három megyét magába foglaló régió 19. század végi iparfejlődése sajátosságainak feltárása.

2 Másrészt a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézete szervezésében folyó Gömör kutatás lezárását célzó monográfia ipartörténeti fejezetéhez szolgál előtanulmányul, az országhatáron túli kutatóknak kíván kiinduló pontot adni az egyes üzemek részletesebb történeti-néprajzi feldolgozásához. A Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara 19. század utolsó harmadából származó jelentései szinte kivétel nélkül hangsúlyozzák, hogy Gömör ipari fejlődésében a nagyipar és a paraszti háziipar játszott meghatározó szerepet. A nagyipart elsősorban a vaskohászat reprezentálta. Arozsnyói bányabizottság adatai szerint Gömör kohóiban egyre növekvő mennyiségű nyers- és öntöttvasat illetve acélt álhtottak elő. Az 1870-es évek termelési szintje (121 ezer tonna nyersvas és 5600 tonna acél) átmeneti stagnálás, majd lassú növekedés után a század utolsó éveire megközelítette a 200 ezer tonnát.

3 A Kereskedelmi és Iparkamara tisztviselői a termelés növekedésének okát a németországi exportlehetőségek bővülésében látták. Németország gömöri nyersvas iránti igénye 1899-től megcsappant, s ez azonnal éreztette a termelésben hatását, ugyanis 1900-ra már 14%-os visszaesés következett be. Gömörben a 19. század utolsó évtizedében 18 vasolvasztó működött. Ezekben az üzemekben 1890-ben 2972 munkást foglalkoztattak, vagyis Gömör ipari munkásságának közel 50%-át.

4 A megye területén szénbányászat nem folyt. Jelentős volt viszont a vasércbányászat, ahol a vasgyártás felfelé ívelő szakaszában átlagosan 2000 dolgozót alkalmaztak. Amikor az 1800-as évek végén a vasgyártás legmagasabb szintjét elérte, a vasérctermelés is addig soha nem ta-